Seite - 109 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

109 A vierbergiek. ban legnevezetesebb a vieròergìékè, a melyről már Megiser is megem- lékszik 1612-ből való karinthiai krónikájában. A búcsúsok Klagenfurt, St.-Veit és Krapfeld kör- nyékéről az ünnep előtti csütörtök éjszakáján, éjfélkor összegyülekeznek a magdalensbergi templom- ban, a hol nagy misét hallgatnak. Ennek végével fenyűfáklyák világa mellett s kalapjuk körűi lombdíszt viselve lesietnek a hegyről, hogy réten-mezőn áthaladva, hajnali harangozásra már Pörtschachban legyenek s ott az Ulrich- hegyen épült templomban hallgassák a második misét. Ennek utána a búcsú- járat sebbel-lobbal Karnburgba, majd Zweikirchenbe, s utóbb Wasebcrgbe megy, mindenütt misét hallgatván. E közben már dél lett, de a zarándok- latnak még mindig nincs vége, mert innen még a Veit-hegyre, aztán fel Gradeneggbe, Sörgbe, s végűi a Lőrincz-hegyre mennek, a hol a délután öt órakor tartott áldáson vannak jelen. Ezt követőleg St.-Veit felé veszik visszatérő útjokat s a mondott hegyen ismét szétoszolnak. Huszonnégy óra alatt teszik meg e hosszú és fáradságos útat. Hogy miért kell annyi hegyet