Seite - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

112 pedig egy disznósörtéből kötött pamatbokréta, a miért is ez utóbbit „Saubesttt-nek hívják. A futtatást a lóháton versenyzők, a vidék három legügyesebb lovasa, többnyire weitensfeldi polgárfiúk vagy a Gurk-völgy jómódú parasztgazdáinak fiai, nyitják meg. Utánuk következnek a gyalog- versenyzők. Az első díj nyertese a polgármester kezeiből veszi át koszorúját a zenekar üdvriadala mellett. így a többi díjak nyertesei is; de természetes, hogy a sörteszőr díjról szívesen lemond az, a kinek az jut. A díjak kiosztása után a zenekar nyomában a korcsmába mennek mindannyian, a hol az ünnep tánczmulatsággal végződik. Hüttenbergben ezelőtt Szentháromság vasárnapján minden évben meg- tartották az abroncstánczczal egybekötött bányász-ünnepet, a mely most már csak minden harmadik évben kerül sorra. Ez ünnepélyen részt vesznek Heft, Lölling, Felső- és Alsó-Knappenberg összes bányászai. Az abroncs- tánczosok a bányaőröktől vezetve s számos harlekintől kisérve, zeneszóval vonúlnak át Hüttenbergen s elmennek a bányatörvényszéki biztosért s a koszorúlányért. Ezekkel aztán fölmennek a felső-térre, a hol a lombsátor áll (a melytől ez ünnepet „Laubhüttenfest"-nek is nevezik), s a hová idő- közben a mezőváros előkelősége már egybegyülekezett. Az abroncstáncz eltart vagy két óráig. A két egymással szemben álló arczvonalba sorakoztatott tánezosok, felvirágozott abroncsokat tartva, a franczia-négyes figuráihoz hasonló rendekbe fejlődnek. A tánezban részt nem vevő bányász-népséget ezalatt megvendégelik ; a bányabirtokosok az 1604-ben Fellner bányabirtokostól ajándékozott aranyserlcgből isznak, s a bányász-üdvözlettel („Glück auf") végződő pohárköszöntőket mondanak. Az abroncstánczosok a táncz után dús lakomában részesülnek. A lombsátor- nak csak a következő vasárnapig („Schönsonntag") szabad ott maradnia. Úrnapját a nép „Gottleimastag" (Gottleichnamstag = Úrteste-napja) néven ismeri. St.-Veitban, Gmündben s egyebütt nem rég a polgárnők még az ó-divatú aranyos-főkötőt viselték e nagy napon, s a tartományi fővárosban az 1596-ban szervezett trabantgárda is részt vesz a körmenetben. Himmelberg-, Tiften- és a Gnesauban, a hol lövőházak vannak, a czél- lövők vonúlnak ki parancsnokaik vezérlete alatt ez ünnepélyre. Gnesauban a körmenetet a „zászlócsóválásu („Fohndrahn") sajátságos szokása követi. A templomi szertartás végeztével az ünnepélyen részt vett vadászszázad díszgyakorlatot tart, s végűi körbe fogja a középen álló zászlótartót, a ki a zászlónak ügyes csóválásával és forgatásával mutogatja magát a bámúlására