Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

114 hernyók ellen a káposztás kertbe tenni. E tűz a nap tiszteletére lobog. A szlovéneknél a naptiszteletnek különben még más nyomaira is akadunk, így például, ha társaságban egymásra köszöntik a poharat, ezt mindig a nap irányába fordúlva teszik. Miután a kérők megállapították a házassági szerződést, a vőlegény a nap útjával egy irányban háromszor forgatja körűi menyasszonyát a szobában. Lakodalomra mindig a kelet felé lakó vendégeket hívják meg előbb. A Gail-völgyben a krcs-tűznél a régi: „Süss ki, nap, süss kiu kezdetű dalt éneklik. A Rosen-völgyben pedig egy szép Szent-Iván éneket tudnak, a mely a nap fiának leánykéréséről szól s a melyre más helyen még visszatérünk. Kiváló jelentőségű Karinthiában a Nagy-Boldogasszony vagy Mária mennybemenetelének napja (augusztus 15.), a melyen sok helyütt győgy/ü- szeiitelést tartanak. A Lesach- és Malta-völgyben épen azért ez ünnepet „gyökér- vagy gyógyfű-szentelő" Boldogasszony napjának („Maria-Wurz- weihtt) is hívják. Minden paraszt kilenczféle gyógyfűből kötött bokrétácskát visz a paphoz szentelés végett. E szentelt füvek a lábas jószág elvarázsolása, megbabonázása ellen jók, a miért is belőlük mindig tesznek egy csipetet a takarmányba. Veszedelmesen dühöngő zivatar idején pedig parázson füstölő- nek használják, az égiháborút okozó boszorkányok s a jégfelhők elkergetésére. Mindenszentek és halottak napjával véget ér a nép ünnepköre. E napok a tisztítóhelyen szenvedő „szegény lelkektt-nek és egyátalán a holtakról való kegyeletes megemlékezésnek vannak szentelve. Halottak napján meg- gyújtják a „szegény bűnösök gyertyácskájáttt („'s Armensünderlichtl"), a mely éjen át is az asztalon marad, hogy a följáró szenvedő lelkek égési sebeiket a viaszszal megkenegethessék. A két ünnep előestéjén a szobát kisöprik s borókabogyóval füstölik ki — a mint mondják — azért, mert e füst jót tesz a kínszenvedők szemeinek. Mindenszentek és halottak napján csapatokban járnak a Lieser- és Gail-völgyben faluról-falura a szegény gyermekek, hogy a mindszenti kalácsokat („Allerheiligenstrüzl") össze- kéregessék. Halottak napján „kakast kérek" szavakkal kopogtatnak a házak ajtaján. November 25-én megjön Szent Katalin, a ki tiltó szavával véget vet a táncznak, s már az adventi idő hírmondója. Deczember 6-án pedig a Mikulás állít be, a ki Karinthiában is a Bartl nevű krampuszszal ijesztgeti a gyermekeket. Az ő alakja áll az alkonyuló év határán. Templomi búcsú napján sajátságos búcsús-eledelek kerülnek az asztalra. Ilyenek a Dráva-völgy felső vidékén a fánktésztából tejjel s mézzel sütött