Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 114 -
Text der Seite - 114 -
114
hernyók ellen a káposztás kertbe tenni. E tűz a nap tiszteletére lobog.
A szlovéneknél a naptiszteletnek különben még más nyomaira is akadunk,
így például, ha társaságban egymásra köszöntik a poharat, ezt mindig a
nap irányába fordúlva teszik. Miután a kérők megállapították a házassági
szerződést, a vőlegény a nap útjával egy irányban háromszor forgatja
körűi menyasszonyát a szobában. Lakodalomra mindig a kelet felé lakó
vendégeket hívják meg előbb. A Gail-völgyben a krcs-tűznél a régi: „Süss
ki, nap, süss kiu kezdetű dalt éneklik. A Rosen-völgyben pedig egy szép
Szent-Iván éneket tudnak, a mely a nap fiának leánykéréséről szól s a
melyre más helyen még visszatérünk.
Kiváló jelentőségű Karinthiában a Nagy-Boldogasszony vagy Mária
mennybemenetelének napja (augusztus 15.), a melyen sok helyütt győgy/ü-
szeiitelést tartanak. A Lesach- és Malta-völgyben épen azért ez ünnepet
„gyökér- vagy gyógyfű-szentelő" Boldogasszony napjának („Maria-Wurz-
weihtt) is hívják. Minden paraszt kilenczféle gyógyfűből kötött bokrétácskát
visz a paphoz szentelés végett. E szentelt füvek a lábas jószág elvarázsolása,
megbabonázása ellen jók, a miért is belőlük mindig tesznek egy csipetet a
takarmányba. Veszedelmesen dühöngő zivatar idején pedig parázson füstölő-
nek használják, az égiháborút okozó boszorkányok s a jégfelhők elkergetésére.
Mindenszentek és halottak napjával véget ér a nép ünnepköre. E napok
a tisztítóhelyen szenvedő „szegény lelkektt-nek és egyátalán a holtakról
való kegyeletes megemlékezésnek vannak szentelve. Halottak napján meg-
gyújtják a „szegény bűnösök gyertyácskájáttt („'s Armensünderlichtl"),
a mely éjen át is az asztalon marad, hogy a följáró szenvedő lelkek égési
sebeiket a viaszszal megkenegethessék. A két ünnep előestéjén a szobát
kisöprik s borókabogyóval füstölik ki — a mint mondják — azért, mert e
füst jót tesz a kínszenvedők szemeinek. Mindenszentek és halottak napján
csapatokban járnak a Lieser- és Gail-völgyben faluról-falura a szegény
gyermekek, hogy a mindszenti kalácsokat („Allerheiligenstrüzl") össze-
kéregessék. Halottak napján „kakast kérek" szavakkal kopogtatnak a házak
ajtaján. November 25-én megjön Szent Katalin, a ki tiltó szavával véget
vet a táncznak, s már az adventi idő hírmondója. Deczember 6-án pedig
a Mikulás állít be, a ki Karinthiában is a Bartl nevű krampuszszal ijesztgeti
a gyermekeket. Az ő alakja áll az alkonyuló év határán.
Templomi búcsú napján sajátságos búcsús-eledelek kerülnek az asztalra.
Ilyenek a Dráva-völgy felső vidékén a fánktésztából tejjel s mézzel sütött
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch