Seite - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

124 A keresztszülők jogai és kötelességei az alpesi tartományokban min- denütt egyenlők. Karinthiában is eljönnek nemcsak a paszitára (Vorweisat), a keresztelő napján, hanem a pár héttel később következő utóünnepre is (Nachweisat); a gyerekágyasnak egyéb ajándékok közt különösen egy kakast vagy tyúkot, keresztgyermeküknek pedig keresztelő-ingecskét (a Lieser- völgyben ezt „Krössenhemdlu-nek, azaz Chrisamhemd-nek hívják), ruhácskát s egy kötött fejkötőcskét adnak. A Lieser-völgyben ezekhez még több ánizs- kenyérke s nagy kiflik is járúlnak, a melyeknek „Fingerstrichtt a nevök. A paszitára a Lieser- és Gail-völgyben a szomszédok is hivatalosak, kik szintén mindenféle ajándékot visznek s ezért forgácsfánkkal és kávéval vendégelik meg őket. A keresztgyermekek („Götaklan") keresztszüleiktől húsvétkor minden évben egy Raindling-kalácsot, pár festett tojást, karácsony és mindszentek ünnepén pedig fonott kalácsot („Gotnstrützl") kapnak. Ez így tart egész tizenkét vagy tizennégy éves korukig, a mikor a keresztszülők irányukban elvállalt kötelezettsége egy ruha („Gotngwandl") ajándékozásával véget ér; a nélkül azonban, hogy azért a védelmükre bízott gyermek iránt tovább is jóindúlattal, őt tehetségök szerint szóval és tettel gyámolítani megszűnnének. Mikor pedig keresztfia vagy keresztlánya házasodni készül, a násznagyság előjoga mindig a keresztapát illeti. A szlovéneknél a keresztgyermekek egyszer s mindenkorra vörös csipkével szegett inget kapnak ajándékba. Ferlachban a bérmáláskor is szokásos ily inget ajándékozni a szentség föladása után következő húsvét vasárnapján. A komaságot különben a szlovének is nagy becsben tartják s igen súlyos bűnnek tekintik, ha komák egymás közt patvarkodnak. A köz- mondás, mely azt tartja, hogy: „házasodjál lehető legközelebbről, komáidat pedig keresd jó távol helyütt" — úgy értelmezendő, hogy feleségül olyat válaszszon az ember, a kit jól ismer, komáitól pedig azért éljen lehetőleg távol, hogy velők valamikép czivódásba ne elegyedjék. A komaság viszo- nyában állók közötti paráználkodást a három legfőbb bűn közé számítják. A legenda szerint, mikor Szűz Mária a szegény bűnös lelkeket a tisztító tűzből kiszabadította, csak hármat hagyott közűlök a kínszenvedés helyén : az elsőt, mert Istenben nem bízott, a másodikat, mert gyilkolt, a harmadikat pedig, mert keresztszülőjével vétkezett. Lakodalmi szokások. Még mielőtt a suhancz katonasorba nő, fölvéteti magát a legények közé. A legénységhez pedig a vele járó makra-pipán,