Seite - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

128 a családra belőle háramló áldásra való tekintettel a Gail-völgyben nem szabad elmaradnia. A rendesen tizenkét fogásból („Richten") álló nászlakoma késő éjjelig elhúzódik, minthogy minden tál étel után táncz következik. Az asztalnál minden nőnek férfi szomszédja az illetőnek hivatalos lovagja és tánczosa, a miért szomszédnőjétől egy csomó szivart kap elismerésül. A tisztelettáncz után a „menyasszony-lopás" tréfája következik. A meny- asszonyt ugyanis átviszik a legközelebbi korcsmába, a hol a szolgálatára rendelt vőfély költségére egyet isznak s aztán zeneszó mellett megint visszavezetik. A menyasszonynak a vőlegény házába való átkisérésénél („Hamziehen") a mátkapár a korcsma lugasában, a hol már várnak rájok a zenével, egy stájerost tánczol, a mint mondják, azért, hogy „könnyebben viseljék aztán az élet terhét vagy keresztjét" („damit man das Kreuz nit nacher ziehen hört"). Hazaérvén, a kaput zárva találják, s csak hosszú szóvita után eresztik be őket. A kapuban várja a menyasszonyt anyósa, vagy az, a ki a ráadásúl még itt elköltendő lakomát adja, s egy kenyeret, egy kulcsot és egy csibét ád a menyasszonynak, a ki e tárgyakat hirtelen leejti. Ha a szabadon eresztett csibe a házban benn marad, ez jó szerencsét jelent az új házasoknak. A Lesach-völgyben ez előtt szokásban volt az övdobás („Gürtelwerfen"). A templomba menet előtt a vőlegény övezte át a menyasszonyt az ezüst övvel s e közben többször megkisérlé az övet mátkája fején átvetni, a mit ez mindenkép megakadályozni törekedett. Ha a vőlegény igyekezete sikerűit, ez azt jelenté, hogy ő lesz az úr a házban és nem a felesége. A Gail-völgyben a visszautasított leánykérőnek éjjel kalapácsot festenek szurokolajjal a háza falára. „Kalapácsot kapott", a nép ajkán közmondássá vált czélzás a sikertelen járásra. A lakodalom utójátékaként a felső Gail-völgy némely falvaiban még ma is dívik a tálvetés („Schüsselwerfen") szokása. Egy héttel az esküvő után a legények bejárják a falut s minden háznál kérnek, vagy ha jószántukból nem adnak nekik, elcsennek valami repedt cserépedényt. Midőn ilyennel egy hátikosarat jóformán megtöltöttek, késő éjjel oda lopóznak az új házasok lakása elé s az ajtó előtt körben állva, rázendítenek valamely egyhangú dalra, a minő példáúl a következő : » Eis schläft Alles schon, (Minden alszik már Wo wir hiaz klopfen an, ! itt, a hol mi kopogtatunk, Der Tag hat sich geendet, a nap véget ért, Die Hochzeit ist vollendet s a lakodalomnak vége.)