Seite - 131 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

131 kell fizetnie, hogy szabadon kivonulhasson. Ha nem akarja magát meg- váltani, szabadon bocsátják ugyan, de egy kéve szalmát gyújtanak utána. Ha a vőlegény házasodik idegenbe, akkor a leányok állják útját. A váltság- díjat a lakodalom után való vasárnap megtartandó tánczmulatságra fordítják, a melyre az utóbb említett esetben a lányok hívják és vendégelik meg a legényeket, ők szólítván ezeket a tánczra is, szóval egészen szerepet cserélnek a legényekkel; de csak estig, a mikor aztán megint helyre áll ez a fölfordúlt világ. Útközben minden korcsmába betérnek. A fizetés a zászlótartó dolga s a legénység ingyen mulat. A templomban a fölajánlásnál is a zászlótartó megy legelői. A nász- asszony egy egész kenyeret s egy kolbászt tesz áldozatúl az oltárra. Az esküvő után némely helységben a Szent János áldását nem poharakból, hanem az oltárnál használt csengetyűből iszszák, a mely körben jár a nász- nép között. A kimenetelnél a mátkapár megáll a templomajtóban s ott veszi át a vendégek apró-cseprő ajándékait. A menyasszony ezek egy részét hátrafelé, a vőlegény pedig maga elé dobja a nép közé, hogy szapora ivadékuk legyen az új házasoknak. A maradékot a kútba dobják. A templomból legelőbb a vőlegény házához vonúl a menet, a hol ennek anyja kenyeret s rajta két keresztben fekvő kulcsot visz menye elé. A menyasszony darabokra szeli a kenyeret s a körülötte álló szegények közt osztja ki. Az utolsó szelettel, a melybe egy ezüst pénzt rejt, egy fiú körülszaladja a házat, hogy azt semmi balsors ne érje. Erre az anyóka egy tyúkot vesz elő s azt a menyasszony feje fölött elröpíti ; ezt a tyúkot vált- ságúl áldozzák, hogy az új gazdasszony mentve maradjon mindennemű megbűvöléstől. Csak ezek után lép be a menyecske új otthonába, szentelt vízzel hintvén meg annak minden részét. A lakománál a vőlegénynek és menyasszonynak csak egy tálból s egy kanállal szabad enniök. A menyasszony e mellett még a vőlegény kabátja szárnyára igyekszik ülni, hogy — a mint mondják — a házban az övé legyen a kormány s férjét papucsa alá kerítse. Eredeti szokás a szakácsnénak borravalóval megajándékozása. Az egyik vőfély a konyhából egy ágas botot visz be, mely tele van akgatva mindenféle ennivalóval; ezeket a vendégsereg végig kóstolja s ki-ki borravalót tesz helyökbe. A vőfély aztán a pénzzel megrakott botot visszaviszi a konyhába s átadja az ott foglalatoskodóknak. A lakoma végén, a torma-mártás elköltése közben zendűl meg a búcsúztató nóta („ Abgeigentt), melynek kördalát zene- 17*