Seite - 138 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

138 szintén ebben az időben gyökereznek. — Szintén ebben az időben kezdődtek a bibliai tárgyú drámai előadások és a még ma is szokásos karácsonyi, vízkereszti és Krisztus kínszenvedését tárgyazó játékok. Most szomorúan józan kor következett, mely egyetlen új sarjat sem tudott hajtani. Azt a szellemi eltompúltságot, melyet a XV. században a pusztító török betörések okoztak, s melyet a XVI. század vallási harcza és a XVII. század zivataros időszaka növelt, teljessé tette az a nevelési irány, mely az ellenreformáczió után a latin iskolákból indúlt ki. A klagenfurti gymnasiumban a német nyelv tanításával együtt a német irók olvasása is ki volt zárva, és csak 1753 óta v a n o t t említés német iskolai komédiák előadásáról. Épen nem csoda tehát, ha a költői működés, a második sziléziai költő-iskolának ezen szegényes utánzata, csupán igen dagályos latin nyelvű dicsőítő és alkalmi költeményekben s bágyadt és él nélküli epigrammákban találta örömét. Dicséretes kivétel Gleissenberger Virgilius ossiachi apátnak latin hatos sorokban irt „II. Boleszláv" czímű elbeszélő költeménye, melyet az újabb kor latin nyelvű költészete díszének lehet nevezni. Az itt vázolt körülmények közt tehát legfölebb egy Khepitz Pál (valószínűleg városi irnok Klagenfurtban) lelkesedhetett Klagenfurt és a tartomány rosz verselésű (1511-től 1611-ig terjedő) német krónikájának megírására, és szolgáltat- hatta egy névtelen a szabad méretű versekben irt „Löbliches Stattrecht zu Klagenfurt" czímű versezetet, mint az ez időbeli versfaragás szomorú bizonyságát. Még egy Radischniggnek és Edlingi Anzelm st.-pauli apátnak másfél századdal később megjelent költői dolgozatai sem emelkednek a kísérlet fokánál magasabbra. A XVI., de főleg a XVII. század volt egyszers- mind az az idő, mikor a legtöbb karinthiai pergamen kéziratot elpusztították s nem ritkán könyvtáblákká dolgozták föl. főbb idők hajnala volt a Mária Terézia új iskolai rendtartásával keletkezett közművelődési mozgalom, a következő korszak élénk szellemi lendületének, valamint a nemzeti öntudat- nak ez ébresztője és ápolója a föllelkesűlt hazaszeretetnek, mely annál hatalmasabban buzdúlt harczra és dalra, mennél súlyosabban nehezült a franczia hódító keze a fölébredt népre. Épen a legkeményebb elnyomatás napjaiban, mikor az ellenség a kis Karinthiát két külön részre szakította, egyesűit több fenkölt lelkű férfiú egy folyóirat kiadására, melyet „Carinthiatt-nak neveztek, s melynek az volt a fő feladata, hogy a hazafias érdekek szószólója legyen (1811). Dr. Kumpf Gottfriedé ez ügyben a főérdem (szül. 1781 deczember 9-én Klagenfurtban,