Seite - 147 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

147 hagyományoknak, s nem halt ki még azok faja sem, a kik a régi mondai emlékek szellemében és eszmekörében maradva, újabb történeteket, mon- dákat és meséket költenek. A pásztor, a favágó-legény, a tutajosok és szén- égetők, az erdőőrök és vadászok, bányamunksok, béresek és cselédleányok, őszbe csavarodott gazdák és öreg anyókák még mindig elég jól értenek itt-ott a falvakban az élénk mesemondáshoz, mikor annak ideje van. Öszszel, mikor a kendertilolás munkája folyik a csapó-kamarában, vagy mikor a házi cselédség a pitvarban a fenyűszálkák halvány világa mellett hozzá lát a répahámozáshoz vagy tengerihántáshoz, de leginkább mikor a tél beálltával a meleg szobában a rokkához ül a fehérnép, — átveszi a kalandos regék múzsája csodákkal népes birodalmát. Megerednek a szellemekről, rémekről és kísértetekről, az ördögről és fajzatáról, vagy erről, amarról a hagyo- mányban élő alakról szóló borzalmas történetek, a melyekkel az óriásokról és a pogány istennőkről („heidnische Frauen"), a grófokról és a gróf- kisasszonyokról, az elátkozott herczegekről és herczegnőkről regélő kedélye- sebb elbeszélések váltakoznak úgy, a mint épen a jelen levők emlékezetében egyik alak a másikat tarka sorban követi és fölidézi. Mindenik igyekszik tudása és tehetsége szerint hozzájárúlni a közös mulatsághoz. Igen széles elterjedésű s az egész tartomány minden vidékén honos a természet- és földrajzi monda. Szól a havasok jégárairól (Pasterze, Hochalm- spitze), földrengésekről és hegyomlásokról (Villacher Alpe, Reiskofel), gátak támadásáról (Klausenkofel, Steinfeld, Weissenstein), magyarázza a hegy- vidékek, valamint a völgyek és síkságok talajának sajátságos domborzati alakjait, a föltűnőbb ormokat és kiszögelléseket, úgy nevezett prédikáló- székeket, vándor-köveket ; elmondja, mint váltak a régi tavak a mai völgyekké (Möll-völgy, Malnitz-völgy, Lieser-völgy, Glödnitz-völgy, Metnitz- völgy, Lavant-völgy, Gutensteiner-völgy), szól tavakról és mocsarakról, a melyekbe egész falvak és városok sülyedtek el (Wörthi-tó, Láng-tó, Hörafeld), patakokról és folyókról, a melyek idők folytán medrüket változtatták (Gail, Möll, Dráva), vagy megáradva rengeteg pusztítást okoztak (a Lammerbach Köttschach mellett, a Rinsenbach Reisach mellett), végűi kútakról és forrá- sokról, azok keletkezéséről, vizök csodálatos hatásáról és más efféléről. Méltón sorakozik a hagyomány dús voltát tekintve e helyrajzi mondák mellé a történetiek csoportja. Ezek tárgyát a helynevek magyarázata, az egyes helységek különös ismertető jelei és nevezetességei, a századok folya- mán változó sorsuk, keletkezésük és pusztúlásuk szolgáltatja első sorban. 19*