Seite - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

166 Karinthiát, kivévén a klagenfurti s néhány más jelentéktelenebb síkságot, minő a St.-Veit és Friesach közti Krapfeld, aztán a Villach, Bleiburg, stb. melletti lapályok, számos, hol szélesebb, hol keskenyebb völgy szeldeli át, s ámbár az alantas helyeken, kivált a dombokon és földhátakon számos paraszt tanya és falu fekszik : a völgymenti hegyek déli oldalain, olykor magasan a hegyhátakon is, sok magános tanyát láthatunk elszórva. Ezen paraszt tanyákat leginkább szépen fekvő, tágas és tetszetős kilátást nyújtó pontokon szeretik elhelyezni, úgy, hogy sokszor arra a föltevésre adnak okot, mintha helyük megválasztásában inkább a szépészeti tekintet határozott volna, mint a gazdasági érdek. A paraszt háznak, melyet a hozzá tartozó telkekkel együtt „Hube" néven is neveznek, két körülménytől függ a nagysága; az egyik az, vajon a környező telek alkalmas-e a gabonatermesztésre, avagy rosz minőségű-e, melynek silány termését is fáradsággal kell kierőszakolni; a másik pedig az, hogy vajon vannak-e azon a tájon marhatenyésztésre való rétek és legelők, vagy sem. Különösen fontos ez utóbbi körülmény, mert a hol marhatenyész- téssel foglalkoznak, ott már csak ebből az okból is tágasabbaknak kell lenniök a gazdasági épületeknek, de különben is terjedelmesebbek ez esetben az épületek azért, mert Karinthiában többféle okból jövedelmezőbb a marha- tenyésztés, mint a gabonatermesztés. Egyébként a karinthiai paraszttanyai házak bármelyik faját az jellemzi, hogy a lakóház rendszerint nincsen egy haj alatt a gazdasági épülettel és a tanya-telek nem körűizárt egész. Karinthia jómódú vidékein, hová névszerint St.-Veit környéke, a Krapfeld, a Gurk-, Metnitz- és Lavant-völgy tartozik, a lakóháznak nemcsak a földszinten, hanem az emeleten is rendes falai vannak; e falak fehérre vannak meszelve, a mi a zöld zsalukkal együtt barátságos színt ad a háznak. Belül a földszinten a ház közepén pitvar vezet keresztül. Ebből ajtó nyílik egy nagyobb szobába, melyben a parasztnak családja és cselédsége étkezés idején vagy a hosszú téli estéken szokott összegyülekezni házi mun- kákra, példáúl fonni, stb. Étkezni négyszögű keményfa asztalnál szoktak, mely a szoba egyik sarkában áll, s mely fölött rikító színekkel üvegre festett szentképek függenek. A szoba másik sarkában áll a nagy kályha-kemencze, körötte fapad, fölötte pedig rudak vannak, melyekre ruhákat és szárítandó fehérneműeket akgatnak. Ezen szoba mellett van a konyha, mely a régibb házaknál nincs beboltozva, hanem füstfogóval van befödve. A pitvar túlsó oldalán van a paraszt családjának vagy cselédségének lakó- és hálószobája,