Seite - 181 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

Az építés Karinthiában. A középkori építés emlékei. z egyházi építészeti tevékenység nyomai visszavezetnek a VIII. század közepébe, Modestus salzburgi hittérítő püspök korába. Ez újonnan kezdődő keresztény korszak és a már részben kereszténynyé vált római Noricum közötti kapcso- latot a pogány szlávoknak majdnem kétszáz éves uralma szakította meg. Egyházi és német alapítványoknak az lett volna a föladatuk, hogy a távolabb fekvő keleti határtartományt közelebb hozzák Nagy Károly világbirodalmához, ki a salzburgi régi püspöki és az aquilejai még régibb patriarchai székhely, a keresztény tanítás e két kiindúló pontja közt 8l l-ben a Duna folyamot tűzte ki egyházmegyei határúi s így a főnforgó vitát elintézte. Már a IX. században volt templom Mária-Saalban, Teurniában, Friesachban, Mária-Wörthben, Villachban, Feldkirchenben és egyebütt. A X. században volt egy Mária-templom a Dráva mellett, továbbá Szent- Márton-templom Krapfelden; 975-ben Ima kolostor-templomot épít Lieding- ben, Zeltschach és Friesach grófnőjével, Hemával, az egyházi építészetnek új korszaka kezdődik Karinthiában, a mint általában az első évezred végével eszményi idők köszöntöttek be. Számos templom és kolostor alapíttatott,