Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

184 Zeltschach dúsgazdag grófnője, Hema, kinek férje Jakab apostol síijához való búcsújárásából visszatértében halt meg, s kinek fiai egy zendülés alkal- mával megölettek, fejedelmi örökségét az általa 1042-ben Gurkban épített Mária-templom oltárára tette le, ugyanott 70 apácza és 20 augustinus kanonok számára kolostort alapított s így megveté alapját az 1071-ben alapított püspökségnek. Majdnem száz évvel későbben, különféle jogi ügyek tisztázása után fogtak a székesegyház kibővítéséhez és teljes fölépítéséhez. 1174-ben annyira készen volt, hogy az alapító grófnő csontjait átvihették a számára épített sírboltba. Ügy látszik, hogy a templom a XIII. század második tizedében java részében be volt fejezve. Ezt bizonyítja az, hogy a szent keresztről nevezett oltár már 1216-ban fölszenteltetett, továbbá az, hogy az apáczák chorusában levő oltár alapitójáúl egy Otto nevű episcopus non consecratus említtetik, a ki valószínűleg az 1214 körűi választott és fölszentelte tése előtt meghalt Ottó püspök. E komoly, zömök építmény háromhajójú, pilléres bazilika, hoszsza mintegy 63.21, szélessége 20.55 méter; a keleti oldalon a hajók tengelyében egy-egy félkörű apsis támaszkodik a kereszthajó falához. E kereszthajó különben nem lép túl az oldalfalak vonalán. A három apsis közül a középső a legnagyobb és legdíszesebb. A nyugati oldalon jobbról s balról egy-egy négyzetes alaprajzú torony emelkedik, köztük eredetileg nyitott előcsarnok volt, mely az oszlopokkal gazdagon díszített pompás főkapuhoz vezetett. A külső előcsarnok Ádámot és Évát ábrázoló falképeiről Paradicsomnak neveztetik. Innét a főkapun át a belső előcsarnokba jutunk, melynek a középhajó felé három boltíves nyílása van. A külső és belső előcsarnok fölött van az apáczák karzata, melyet a XIII. századból való érdekes fal- képek díszítenek. Félkörű boltíveket tartó egyszerű pillérek választják el a középhajót az oldalhajóktól. A pillérfők, nemkülönben a lábak is tagozottak. A szentély pilléreinek oldalából kiszökő féltörzseknek gazdagabb koczkaalakú fejét szép lomb díszíti. A hosszúhajó nyugati része hat lépcsőfokkal maga- sabban fekszik és arányai valamivel nyomottabb hatásúak, mert alatta a presbyterium, a kereszthajó és a közép-apsis egész kiterjedésében a száz oszlopáról híres sírbolt van. E sírbolt, mely a román építés e nemű alkotásai között a legszebb, valóban romantikus hatást tesz a belépőre. Meredek attikai lábakon nyugvó és igen egyszerű koczkafejű, karcsú, fehér oszlopok sűrű erdeje merül föl szemünk előtt, melyet csak hat zömök négyzetes pillér szakít meg. Kivűl különösen déli és keleti oldalát elragadóvá teszi az arany