Seite - 190 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

190 a befalazott római kövek és keresztény síremlékek, továbbá a körűi fekvő épületek szép csoportosítása. A tisztes templom összhangzatos belseje még mélyebb hatást tesz a belépőre, a miben része van a berendezés egyik-másik ősrégi darabjának, nem különben a tágas belsőhöz képest gyér világításának is. A hívőkre nagy vonzó ereje van Szent Modestus sírjának, mely a monda szerint mind jobban közeledik a kereszt oltárához, s ha majdan oda ér, akkor bekövetkezik az Ítélet napja. A síremlék egyszerű talapzat fölött hat alacsony oszlopon nyugvó vastag kő-lap, s formája után Ítélve, miként a nyugati homlokzat tornyainak magva is, a XIII. század első feléből való. A templom építésének idejére vonatkozó adatok nincsenek. A szentélyben nem régiben fölfedezett és helyreállított falfestmények a fölirás szerint 1435-ből valók, a mi arra mutat, hogy a templom keleti része a XV. század elején már készen volt. A temetőben a gazdag alakítású lámpaoszlop mellett egy sajátos épület áll, melyet pogány templomnak hívnak, mely azonban nem egyéb, mint román-kori sírkápolna, mely alatt a csontház, fölül pedig Szent Mihálynak szentelt lapos födelű kápolna volt. Ez épületet a XV. században befoglalták az erődítés rendszerébe, sokszögű csarnokkal vették körűi, mely emeletes volt és folytatását képezte a falak fölső folyosói- nak, a kápolnát csinos csillagboltozattal födték be, a földalatti részben pedig a jeruzsálemi szent sír utánzatát építették. Szent Jakab temploma Villachban a XV. század közepén épült és határozott csarnoktemplom: magas, világos, tágas, köralakú, karcsú öt pár pillérje van, melyek mint pálmalegyezőt tartják a bordákkal tagozott boltozatot. A messze kinyúló szentélynek kivált a külseje díszes alakítású. A templom belsejét dél felől tágasabbá teszi a Szentháromság kápolnája, melyet 1462-ben Katalin görczi grófné épített; Leiningen György, ki 1517-ben halt meg, a Mindenszentek kápolnáját csatolta hozzá. Az orgona- karzatot, mely az első pár pillérig terjed, utólag 1484-ben Weisbriach Boldizsár építette. A nyugati oldalon szabadon álló torony valószínűleg román-kori vártorony maradványa, mely akkoriban a közlekedés e fontos pontján a hidat őrizte, s későbben öltöztették csúcsíves mezbe. Szent Bertalan temploma hosszúságra nézve Friesach és Karinthia templomai közt második helyen áll, t. i. 64.16 méter hosszú, míg a Domonkos-rendiek templomának hoszsza 73.97 méter. Alig szenved kétsé- get, hogy a XII. vagy XIII. századból való, csakhogy utóbb hozzá építették a szentélyt, azután csillagboltozattal födték be és ehhez mérten megerő-