Seite - 191 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

191 sítették a falakat és a pilléreket úgy, hogy ekként a templom csúcsíves jelleget nyert. Még későbben az oldalhajók fölé karzatokat építettek, az ablakokat átalakították, a földjét feltöltötték, az egész hosszúhajót egy födél alá vették, sőt az épület kő részeit be is meszelték. Mindez erőszakos, durva átalakítások ezt, valamint a st.-andräi, a wolfsbergi, a st.-veiti, a feldkircheni és a többi román-csúcsíves templomokat megfosztották művészi jellegüktől. Az idylli fekvésű, állítólag ezer éves Mária-wörthi templomnak, noha korán tétetik róla említés, csak egy pár részlete van meg, mely román jellegű : az egyik a déli kapu, melynek koczkaalakú, bátortalanságot elárúló oszlopfői vonják magukra figyelmünket; a másik a háromhajós sírbolt, mely- nek boltozata mészkőből faragott négyzetes pilléreken nyugszik. A karcsú szentély és egy toldalék a csúcsíves építés jobb idejéből való. A hosszú hajóknak igen késő korban épült boltozatát nem szép pillérek tartják. Sigmundskroni Hans Huber a neve az építőmesternek, ki 1483-ban a heiligenbluti szép templomon dolgozott. Ez egy altemplom fölött emelkedő három hajójú, magas szentélyű épület, oldalhajói fölött karzat fut végig. Pompás szárnyas oltárától balra egész a boltozatig érő díszes szentségház áll. Keutschachi Lénárd érsek fejezte be a Mária-waitschachi három hajójú templomot, melyet 1441-ben kezdtek építeni. A nyugati homlokzatnak nyolczszögű kő tornyán a hajlított ormok mögött folyosó fut körűi; a torony kő sisakja, sajnos, nem fejeztetett be. A Felső-Gail-völgyben Kötschachban és Laasban Firtaler Bertalan építőmester, kinek képmását is ismerjük, 1535-ben igen kecses késő kori csúcsíves ízlésű műveket alkotott, melyeken a sarokra állított támaszok és tornyocskák, a csavart oszlopok és a sűrűn fonott álbordák érdekes tanúi a mester leleményességének, ügyességének, finom érzékének és biztos technikájának. Várkápolnák. A friesachi öreg torony második emelete, mely két hosszúkás járomból áll, várkápolnának volt berendezve. Koczkafejű féloszlo- pokon nyugvó széles heveder osztja ketté a keresztboltozatát. Az oltárt magába foglaló fülke a keleti falban van. A falakon igen érdekes festmények nyomai láthatók. Hasonlóképen román-kori a félkörrel záródó kis kápolna Hochosterwitzben. A többi várkápolnák többnyire a falból kiszökő, támasz nélküli nyolczszögű apsissal záródnak ; vannak köztük emeletesek is ; rend- szerint csak apsisuk boltozott. Ilyen csúcsíves-kori várkápolnák vannak Strassburgban, Hohenwartban, Ortenburgban, Grünburgban, stb. A neuden- steini kápolnában a hajó trapezalakú és fülkék élénkítik.