Seite - 195 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

195 koznak. A keleti oldalon a sarokban van az ebédlőterem, melyet paizsok és egy igazi olasz kandalló díszítenek ; a kandalló előtt egy pompás kovácsolt vas állvány díszeleg. A nyugati oldalon a torony kerek erkélyszobát képez, melynek bejáratán Ádámot és Évát ábrázoló alakok vannak. A bejárat fölött a Salamanka fiának olajfestésű képmása van. Ö volt törzsének utolsó sarja; kutyák szaggatták szét elevenen. Az úgy nevezett császárszobában még áll egy pompás mennyezetes ágy, melyen újabb aranyozással sokat rontottak. Állítólag V. Károly 1552-ben hált volna itt meg, miről a császárnak domborművű képmása is tanúskodik. Egyébként Klagenfurtban Porcia herczeg egykori házának kapualjába is ugyanez a képmás van befalazva. Egy másik szobában hat falkárpit van, melyek ó-görög jeleneteket ábrázolnak franczia modorban. A szobákat csak selyem függönyök választják el egy- mástól; a függönyöket a Porcia család czímere díszíti. Az első emelet délkeleti oldalán, a harmadik kapu mellett egy toronyban van a később épült kis házi kápolna; alaprajza hatszögű, az oltárkép Ráfáel egy festmé- nyének másolata; van ott ezenkívül két XV. századbeli német szárnyas kép, melyek valószínűleg más templomból kerültek ide. Igen szép a dülény alakokból összerakott padlózat. A második emeleten hornyolt oszlopokkal szegélyezett és egyébként is gazdag díszű, pompás ajtón át egy terembe lépünk, mely épen oly nagy, mint az első emeleti díszterem. Itt még láthatók az 1795-iki tűzvész nyomai, a mennyiben a mennyezet puszta gerendákból áll. Most festőműtercm, hol a jelenlegi herczeg festegetéssel szokta üres idejét tölteni. A felől a nézetek eltérők, hogy Karinthia ez építészeti gyöngye mely időből való. A most élő herczeg azt állítja, hogy a kastély 1523-ban fejeztetett be. Ez valószínűnek látszik, mert a kerületi kapitányságnak a kastélylyal szemben levő épületén a kapu fölött boltíves páros ablak van, melyre 1537 évszám van jegyezve. A kapu és az ablakok fehér márványból vannak, semmi tekintetben sem állanak a kastély e nemű részletei mögött, úgy, hogy hajlandók vagyunk azt hinni, hogy ezek a kastélyhoz készült részletek maradványai. Salamankát I. Ferdinánd hívta Ausztriába, hol miniszterré lett és Ortenburg grófságot kapta. Ortenburg kastély pusztúlása után Spittalban az új kastélyt olasz mesterek építették. Az építő művészt, sajnos, nem ismerjük; az Antonio di Firenze nevet csak úgy találomra emlegetik. Említésre méltó volna még Tanzenberg kastély, melynek 4 tornya, 12 kapuja és 360 ablaka van. A XVI. század végén épült Weyer kastély 25*