Seite - 214 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

214 falképek. Érdekesek az obergottesfeldi falképek ugyanebből az időből és igen szépek a kirchbachi Szent-Márton-templom elég ép állapotban levő falképei, végűi Finkenstein melletti Maiestig igen mély színezésű falképei. Karinthiában a falfestészet a XVI. század első felében érte el a fej- lődés és virágzás legmagasabb fokát. Ekkor készültek legnagyobb számmal olyan falképek, melyek egyszersmind művészi becsűek is. Mindjárt a század elején keletkeztek a hohenfeistritzi, a st.-margaretheni falképek, a millstatti temető kapuzatát, a greutschachi és a metnitzi csontházat díszítő falképek. 1523-ból valók az úgy nevezett Pestkreuz igen figyelemre méltó festményei Mária-Saalban, s valószínűleg ugyanebben az évben festették a gradcsi Szent-Farkas-templom boltozatának érdekes festményeit. A laasi falképek 1535-ben, a st.-andrái falképek pedig 1545-ben készültek. Az e korbeli falfestészetnek azonban legnagyobbszcrű, művészetileg legbecsesebb emléke a millstatti nagy falkép, mely az utolsó Ítéletet ábrázolja. Könnyen meg- érthető elrendezés és a minium képekhez hasonló részletesség jellemzi e festményt. Minden egyes részlet, sőt még a ruhák kelméjének mustrája is a legnagyobb gonddal van kimunkálva. E kitűnő munka ismeretlen mestere, noha nyilván renaissance-kori olasz műveket is látott, s azokból egyet-mást elsajátított, mégis jelentékeny önálló művész volt. Igen jó renaissancc- korbeli művek még Bergben az Athanasius-templom falképei. Említendő végre a schlanitzi templom 48 négyzetes mezőre beosztott lapos mennye- zetének festészeti díszítménye, mely arabeszkek, virágok, folyondárok, képzelt állatok és szentek alakjainak sajátos vegyűléke. Ikonographiai szempontból érdekesek a templomok külsején Szent Kristófot ábrázoló képek, melyek sehol sem oly gyakoriak, mint Karin- thiában, továbbá az utolsó Ítéletnek szintén nem ritka ábrázolásai. Néhány Szent Kristóf művészetileg is figyelemre méltó, így példáúl Faakban és St.-Helenában, az előbbi Holbein hatására mutat, az utóbbi pedig, noha hat méternyi nagy, gyöngéden és élénken van festve. A képírás emlékeinek egy sajátos faja Karinthiában az a böjti terítő, vagyis ábrázolásokkal borított nagy vászon darab, melylyel böjt idején az oltárokat takarják le. Legérdekesebb, legnagyobb és egyszersmind legrégibb a gurki terítő. 1458-ban Conrád mester friesachi polgár festette, 100 mezőre van osztva, s mindegyik mezőt a bibliai történetből vett egy-egy ábrázolás tölti ki. 1504-ből való a hainburgi böjti terítő, melyen 36 ábrázolás van. A baldramsdorfi 39 mezőjű terítő 1555-ben készült, a sternbergi 24 mezőjű