Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

232 után a leggyérebb lakosságú tartománya a monarchiának. E lakosságnak 68.62 százalékát a föld- és erdőgazdaság táplálja. 17.84 százalékát a bányászat és kohászat, valamint a gyár- és kézműipar, 2.82 százalékát a kereskedés és forgalom. A lakosságnak 10.72 százaléknyi maradéka a többi kereseti ágak között oszlik meg. Karinthia közgazdasági életének súlypontja tehát a mező- gazdaságban, bányászatban s az ezzel kapcsolatos kohóiparban keresendő. Földmívelés és állattenyésztés. A termőföld egész területének 15 százaléka szántóföld, 11.58 százaléka rét és kert, 5.67 százaléka völgyi legelő, 18.66 százalék alpesi havas, 48.42 százalék erdőség, 0.67 százalék pedig tó, mocsár, stb. A szántóföld tehát alig hatodrésze a termőföld területének, mindössze 141.549 hektár, s még annak is több mint egy ötöde (22.24 százaléka) az ekartfüvelő-gazdasághoz tartozik, takarmány termesztésre használtatván. A mívelési ágak arányából következik, hogy a takarmány, melynek növését a gyakori esőzés igen előmozdítja, sok; ehhez járúlván a nagy kiterjedésű alpesi legelők is: a jelentékeny marhatenyésztésnek fölötte kedvező föltételei vannak meg itt s e tartomány mezőgazdaságának ez a legfontosabb jövedelmi ága. Karinthia talaja részint az őshegységi, részint a másod- és harmad- kori képződésből való; csak egyes völgyek tartoznak a diluvialis képző- déshez. A szelíden boltozott hegytetők s hullámos alakúlású kőrétegekből álló őshegységet forrásokban gazdag s nagy számú vízerek szeldelik át. A kőzet a levegőn könnyen porlik termékeny réteggé. E vidékhez tartoz- nak : a Moli-, a Lieser- és a Katsch-völgy, az úgy nevezett „Gegend" és a Reichenau síkság, a Gurk- és Metnitz-völgy, a Görtschitz-völgy, Lavant- völgy és a Dráva-völgy éjszaki része. A Dráva völgyeinek déli része, a Gail- és Lessach-völgy, a Kanal-völgy, Rosenthal, a Mies völgye, a Vellach és a tengermellék a mészből és dolomitból álló triaszképződésú mészkő Alpesek déli hegylánczához tartoznak s együtt a Mészkő-Alpesek termé- szetes vidékét alkotják; míg ellenben az Elő-Alpesek vidéke a tartomány diluvialis képződményű területeit foglalja magában. Ide tartoznak a Krapp- feld, a klagenfurti róna, Völkermarkt, Bleiburg, Griffen, a Rosenthal alja, a villachi mező és a |aun völgye. A talajból gyakran kibukkanó hatalmas kavicstömegek jellemzik, melyeket agyagos homokból álló sekély termő talajréteg borít. E meleg, a vizet könnyen áteresztő talaj termékenység