Seite - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

233 dolgában messzire mögötte áll az előbb említett képződményeknek ; de a nyári csapadék nagy tömegei s az erős őszi harmatok olyan jó hatással van- nak rá, hogy ezen is gazdagon terem a takarmány s tekintélyes marhatartást tesz lehetségessé, kivált mivel e talajban mindenütt megterem a lóhere. Az alluvium egyes tőzegterületek által tűnik föl. A lapos völgy-fenékeken gyakran föltorlik és megáll a víz és savanyúvá teszi a szénát, de épen a Gail-, Dráva- és Glan-völgyek e zsombékos rétjei azok, melyeknek Karinthia jelentékeny lótenyésztését köszönheti. A talajon kivűl az éghajlat is határozó hatású a gazdálkodás termé- szetére. Karinthia éghajlatát a csapadék nagy bősége jellemzi, melynek évi átlaga a krappfeldi 630 és a raibli 1.995 milliméter között ingadozik s közepesen, a klagenfurti mérték szerint, 983.8 milliméternek vehető az egész tartományra. Mivel a tartomány legnagyobb része a nyári esőzések régiójában fekszik, a legmagasabb hőmérséklet a legnagyobb csapadék- mennyiséggel együvé esik. Klagenfurt közepes évi hőmérséke 7.57 Celsius fok. De a völgyfenékeken a forró nyár, mely rendkívül hideg téllel áll szemben, a közép hőfok ez alacsony volta mellett is lehetővé teszi a tengeri termesztését s a nyári esők segítségével még egy második termény mcg- érését is a tenyészeti idő alatt. Ehhez képest a szántóföld tekintetében több- féle tenyészvidékek különböztethetők meg, és pedig egy évben két termést hozó vidék, a hol a rozs után rendesen hajdinát vetnek (58.11 százalék), az egyszeri termést adó vidék (19.65 százalék) és a fűtermesztéssel váltakozó szántóföldek vidéke (22.24 százalék). A völgyfenékek szélsőséges éghajlatával a hegyoldalaknak egyenletes magaslati éghajlata áll szemben. A déli lejtőkön rendkívül enyhe a tél s az évi közepes meleg aránylag magas fokú. Ez a magyarázata annak, hogy a földmívelés oly jelentékeny magasságokig terjed fölfelé, s hogy a tengeri 979, a rozs 1.611, az árpa még 1.645 méter magasságban is megterem. A vetés forgója „szabad44, mindazonáltal a háromnyomású gazdaság szigorú keretei közt mozog. Az aratásról fölvett statisztikai adatok azt a figyelemre méltó tényt derítették ki, hogy az egész szántóföldterületnek közel két harmadán gabonaneműeket, a harmadik harmadon répát, lóherét, mezei takarmányt, hüvelyes veteményt és kereskedelmi növényeket termesztenek. Eőtermék a rozs, mely az összes szántóföldnek 28.63 százalékán termesztetik. Zab 18.4, búza 11.3, lóhere 11, árpa 7.3, tengeri 5.9, burgonya 5.2 száza- lékon, stb. Utóvetés alá a szántóföldterületnek mintegy 16 százalékát használ- K. 30