Seite - 235 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

235 szintén c vidékhez tartozik. Ez a három patak által átszelt s négy magas hegyormot uraló alpesi medencze mintegy 4.000 hektár, tele van kuny- hókkal, istálókkal és színekkel s Uggovitz szorgalmas lakóinak, kiknek „házi kertjei14 mindössze csak 42 hektárt tesznek, megtermi a marhájuk számára szükséges takarmányt. A havasok e tengerszíntáj fölötti magassága (átlag 1.400 méter), a kedvező fekvés és a márgatalaj hamar megnövelik a füvet. Július közepén lábra kél, a minek csak lába van, kivonúl a havasra a kaszálásra s a falu hat héten át a pap, a tanító, a korcsmáros és néhány öreg ember gondjára marad. Télen az Alpesek tagbaszakadt fiai apró könnyű kézi szánkákon szállítják a szénát a völgybe, a mi elég kemény és vesze- delmes munka, mint azt a „marterla-ek is bizonyítják, melyeket az uggovitzi Alpesek megmászója a szakadékok mellett vonúló meredek útak mentén talál. A szénagyűjtésnek hasonló módja dívik a Tauern-eken is, a Möll és Liescr vidékein, a hol egyes magas fekvésű s azért vízben szegény havas mint hegyi kaszáló — Bergmähder — használtatik. A rétség itten csak minden harmadik évben terem kaszálható füvet, melyet még azon nedvesen gyömö- szölnek be a színekbe szorosan, a hol megpállik, s aztán mint barnává lett illatos „nemes szénatt szállíttatik tél idején a szánkókon — Schlapfzeug — a völgybe, melyek elé a kevésbbé meredek helyeken az igás marhát is 30*