Seite - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 246 -
Text der Seite - 246 -
246
hajtott fujtatok helyébe lassanként a vízzel hajtottak léptek és kifejlődött
a stuck-kemenczékben való művelet, a mely egész a múlt századig megvolt.
A Hüttenbergi Erczhegy a középkorban a salzburgi püspökség birtokába
került. A bánya 1567-ben a Ferdinánd-féle, 1759-től 1854-ig a Mária-
Terézia-féle bányatörvények alatt volt. Legelőször 1570-ben Urtlbcn
kezdték az olvasztó kcmenczékkel való folytonos mívelctet s ettől az időtől
fogva mind jobban-jobban fejlődött a magas-pestekkel való mívelet, melynek
az lett az eredménye, hogy az apró vállalatok kevesebb-kevesebb, végre
pedig négy nagy vállalattá olvadtak; sőt 1869-ben még ezek is a hütten-
bergi vasmű-társulattá egyesültek, mely 188l-ben az ismét nagyobb osztrák
alpesi bányatársaságba olvadt bele.
Karinthia összes bányaiparának 1887. évi adatok szerint 5.422 hek-
tárnyi területen levő 70 bányavállalata közül csak 24 volt működésben és
29 kohója közül csak 13 füstölgött folytonosan; a bányamíveletre és a
kohászatra 2.900 lóerővel dolgozó géperőn kivűl 4.269 munkás szolgált
103 kilométer hosszú szállító pályán, összes termése a fémek árának nagy
csökkenése és a nyersvasnak tetemesen kevesebb kiolvasztása következtében
csak 3,264.153 forint értékű volt, a mi csak fele az 1883-iki termés
értékének s l f/5 millióval kevesebb a megelőző tíz év átlagánál. Hogy ez
a válság nagy hatással van a lakosok jóllétére, világos.
Az ólomnak a szokásos ólomkészítményekre való feldolgozásában az
utolsó évszázadban csekély és semmi esetre sem mélyre ható változások
történtek, ellenben a vas szerzésére és kereskedelmi árúkká feldolgozására
nagy mértékben tettek ilyen intézkedéseket. Midőn a vasipar csak faszénnel
tüzelt, midőn a magas-kemenczékben való vasolvasztás a frisselő művelettől
külön volt s a frisselést saját frisselő tűzhelyeken végezték, a vas finomí-
tásának kifejlődése az egész tartományra igen jótékony hatással volt.
A tartománynak erdőkben és vízi erőben való gazdagsága megengedte,
hogy a völgyekben hámorok keletkezzenek, melyek mindenféle rúd vasat
és aczélt készítettek és pléhet, drótot, szögeket, bográcsokat és kaszákat
gyártottak belőle. Még a harminczas években 106 hámor 292 tűzhelylyel
működött a tartomány tizenöt völgyében. A gőzgépek, vasútak, pánczélos
hajók stb. elterjedésével annyira nagyobbodott a vas kereslete, hogy a
faszénnel és frisselő tűzhelylyel dolgozó vasipar nem győzte kielégíteni.
Az első puddel-mű, a mely kezdetben faszénnel, később pedig, 1835 óta
Prevaliban barnaszénnel dolgozott, már 1832-ben épült Karinthiában, azon
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch