Seite - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

246 hajtott fujtatok helyébe lassanként a vízzel hajtottak léptek és kifejlődött a stuck-kemenczékben való művelet, a mely egész a múlt századig megvolt. A Hüttenbergi Erczhegy a középkorban a salzburgi püspökség birtokába került. A bánya 1567-ben a Ferdinánd-féle, 1759-től 1854-ig a Mária- Terézia-féle bányatörvények alatt volt. Legelőször 1570-ben Urtlbcn kezdték az olvasztó kcmenczékkel való folytonos mívelctet s ettől az időtől fogva mind jobban-jobban fejlődött a magas-pestekkel való mívelet, melynek az lett az eredménye, hogy az apró vállalatok kevesebb-kevesebb, végre pedig négy nagy vállalattá olvadtak; sőt 1869-ben még ezek is a hütten- bergi vasmű-társulattá egyesültek, mely 188l-ben az ismét nagyobb osztrák alpesi bányatársaságba olvadt bele. Karinthia összes bányaiparának 1887. évi adatok szerint 5.422 hek- tárnyi területen levő 70 bányavállalata közül csak 24 volt működésben és 29 kohója közül csak 13 füstölgött folytonosan; a bányamíveletre és a kohászatra 2.900 lóerővel dolgozó géperőn kivűl 4.269 munkás szolgált 103 kilométer hosszú szállító pályán, összes termése a fémek árának nagy csökkenése és a nyersvasnak tetemesen kevesebb kiolvasztása következtében csak 3,264.153 forint értékű volt, a mi csak fele az 1883-iki termés értékének s l f/5 millióval kevesebb a megelőző tíz év átlagánál. Hogy ez a válság nagy hatással van a lakosok jóllétére, világos. Az ólomnak a szokásos ólomkészítményekre való feldolgozásában az utolsó évszázadban csekély és semmi esetre sem mélyre ható változások történtek, ellenben a vas szerzésére és kereskedelmi árúkká feldolgozására nagy mértékben tettek ilyen intézkedéseket. Midőn a vasipar csak faszénnel tüzelt, midőn a magas-kemenczékben való vasolvasztás a frisselő művelettől külön volt s a frisselést saját frisselő tűzhelyeken végezték, a vas finomí- tásának kifejlődése az egész tartományra igen jótékony hatással volt. A tartománynak erdőkben és vízi erőben való gazdagsága megengedte, hogy a völgyekben hámorok keletkezzenek, melyek mindenféle rúd vasat és aczélt készítettek és pléhet, drótot, szögeket, bográcsokat és kaszákat gyártottak belőle. Még a harminczas években 106 hámor 292 tűzhelylyel működött a tartomány tizenöt völgyében. A gőzgépek, vasútak, pánczélos hajók stb. elterjedésével annyira nagyobbodott a vas kereslete, hogy a faszénnel és frisselő tűzhelylyel dolgozó vasipar nem győzte kielégíteni. Az első puddel-mű, a mely kezdetben faszénnel, később pedig, 1835 óta Prevaliban barnaszénnel dolgozott, már 1832-ben épült Karinthiában, azon