Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

264 A krajnai alpesvidék második részét a Juli Alpesek Triglav-tömbje mellett a Karavankák alkotják. Ezek nyugaton kezdődnek a GailitzníX (Tarvis mellett Karinthiában), mely a Dráva vízhálózatához tartozik és mély áttörésével a tiroli Sextenthaltól idáig nyúló Kami Alpeseket a Karavan- káktól elkülöníti. Ezek borítják az egész területet, melyet éjszakon a Dráva, délen a Száva, keleten a Eisenkappel-völgy (Karinthiában), a Seebergi nyereg és a Kanker-völgy, nyugaton pedig az elébb említett Gailitz patak határolnak. A hegyláncz fögerincze a határ Karinthia és Krajna között. A Karavankák hegyrajzi jellege nem egységes. Nyugati harmad- részükön egyetlen, nyugatról keletre húzódó s csaknem kőfalszerűleg alakúit lánczolatból fejlődnek a Karavankák s alapjuk azon arányban szélesbedik, a mint keletkezési pontjuktól mind messzebbre távolodnak. Egyszersmind keleti részökben érik el legnagyobb magasságukat a Stol-ban (2.239 méter). A délkelet felöl hozzájuk csatlakozó Steini Alpesek, melyek önálló hegy- csoportot alkotnak, töltik be előhegyeikkel együtt a Kanker és a Sann közötti területet. A Karavankák hegyláncza a Dráva-völgyéből — tehát Karinthiából — sokkal nagyszerűbbnek látszik, mint a Száva-völgy bármely pontjáról. Különösen a Steini Alpesek a hatalmas Grintovc- vagy Grintouc-czal, mely azok legmagasabb csúcsa (2.559 méter), közel Karinthia, Krajna és Stiria hármas határához — és a csak kevéssel alacsonyabb Kanker-Kocna-\al, csodálatos képet nyújtanak a laibachi síkságról, mely kép a tiroli dolomi- tokéhoz hasonlít. Oly kép azonban, minő a napfénytől ragyogó Karavankáké, példáúl a Wörthi-tó partjairól, alig található valahol az Alpes-vidék összes keleti részében. Mindamellett érdekes a Karavankákban az éjszak és dél közötti ellentét. A kép egész pompája, melynek középrészén a magas messzelátó csúcsok vannak, csaknem egyszerre tűnik föl. A hatalmas Dráva s ellenében a jelentéktelen Száva, Karinthia tótükrei éjszakon, és a Triglav- tömb sziklavadonjai délen, zöld völgysíkok a sziklafal mindkét oldalán : ezek a tájképi elemek eléggé jellemzik Karinthiának és Krajnának a Karavankákra dűlő határrészleteit. A tartomány éjszaknyugati szögletében a Karavankák krajnai vidékére lépünk. Legjobb ez útra azt a vasútat használnunk, mely Tarvistól Laibach felé vezet. Épen Weissen/els előtt lépünk át a határon egy pompás, 38 méter magas és 128 méter hosszú vasúti hídon. A sínek magas gáton halad- nak úgy, hogy a szétszórva fekvő házak játékdarabok gyanánt feküsznek