Seite - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

266 az útat, mely a Stol csúcsára vezet. A kilálás itt csaknem oly szép, mint a Triglav csúcsán. Elnyúlik a Grossglocknerig és a Dachsteinig, a tiroli dolomitok tömkelegébe, éjszak és dél kék tó-tükreiig és a vidám laihachi síkságon át a tengerig. Fontos részlet a Karavankákban a Loibl-szoros (1.370 méter) nyerge a Stol keleti részén. A Loibl-szoros már a rómaiak idejében fontos átjáró volt Aquileja és Virunum között Nauportus középállomással a laibachi síkság déli szélén. A középkorban kevéssé használták, de az országút meg- nyitása ntán III. Károly idejében (1728) ismét jelentőségre vergődött. A szoros magaslatát eredetileg egy rövid alagút törte át, mely később beomlott. A jelenlegi sziklavágás mintegy 130 méter hosszú és 3.4 méter mély. A két, még fennálló oszlop eredetileg az alagút szádájához tartozott, mely szintén eltűnt. A tulajdonképi Loibl-chauss/e Laibachtól és Krainburgtól vonúl föl- felé. Közelebbi kiinduló pontok Podnart-Kropp, továbbá Radmannsdorf és Lees vasúti állomások. Podnart alatt torkollik a Feistritz, mely az út irányát jelzi. Az első megálló hely az dobegységben Neumarkt/. Itt ömlik be a Loibl-szorostól jövő St.-Anna-patak a Feistritzba. Erről a patakról nevezték el a völgyet. Neumarktl körűi alpin szépségek egész sorát találhatjuk. Említésre méltók a Feistritz kitörési mcdenczéje a regényes „Ördöghídu-nál, a följáró a Kosutáx?i, melynek legmagasabb pontja a Kusutnik-torony (2.135 niétcr), a Neumarktl és Vigaun közötti vidék, mely utóbbi fölött Katzenstein romjai uralkodnak, a Kankerbe és a Grintouc- völgyekbe vivő országút s több mások. A főncvczetcsség természetesen a Loibl-út. A ki nyár kezdetén útazik erre, a völgyzárlat magaslatain még láthatja a hószigeteket s gyönyörköd- hetik a virágokban, melyek az elfutó víz mellett virítanak. Mindenütt zúgnak a malmok vízzuhatagai. A képes oszlopok és keresztek körűi méhek zümmögnek, lakhely lakhelyet ér. Végre elhaladunk a Kosuta zuhatagai előtt és elérjük a St-Anna nevű tanyát, a honnan megkezdődnek az út csigavonalú emelkedései a Loibl-szoroshoz. A fenvölgyet köröskörül kopasz sziklacsúcsok kerítik. Legnagyobbszerű köztük a Kosuta messze nyúló meredek fala, mely az országút délkeleti részén emelkedik. Délnyugat felől a Boguncica (2.063 méter) csipkés csúcsai és gcrinczei barnulnak, míg törmelékmczői és omladékai messze lenyúlnak. így a Kosuta és Bogunőica valóságos oszlopai a Loibl-szoros alpesi kapujának. A magaslatoktól körűi-