Seite - 270 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

270 vasút kissé fölebb megváltoztatja a partot, a völgy kiszélesül. Sazva mellett új szorúlat kezdődik, mely Sagor vasúti állomásnál kissé félbeszakad. Ez a szoros, melyet Trifail vasútállomásnál a sínek kőfalgátjai, a folyó medrének sziklaromjai s a zátonyok közt zúgó habok jellemeznek, a bal parton nem egész kiterjedésében tartozik Krajnához, hanem a nevezett állomástól vízmentében a stiriai területhez. Ott — Sagor és Trifail vasúti állomások között — van a krajnai barnaszén-vidék. A szénkormos vizű Mediibach oldalvölgyén át G alienegg várához jutunk, melynek híres barlangja hévvízű fürdőjével s gőzzel telített levegőjével gyakran fogad gyógyúlást keresőket. Sawa közelében említendő még Watsch, mely kiválóan híres ősrégészeti lelőhely. A Száva jobb partján a gyér erdejű s szelíd vonalokban hullámzó hegyek rétlejtőikkel, bokorcsalitjaikkal és patakjaikkal a folyóig nyúlnak, de meredek eséseket nem alkotnak, míg Trifail vasútállomástól kezdve mindenütt a folyó bal oldalán lépnek föl. Itt is, ott is havas zuhatagok sziporkáznak a mohszőnyegeken át. A Száva hoszszában keskeny ösvény vezet s a folyó vize, zátonyok és sziklatömbök által föltartóztatva, habzó zuhatagokban tör előre : oly kép, mely a stiriai Enns-szoros „Gesäuse" nevű részéhez hasonlít, bár hiányoznak belőle a hatalmas sziklatömegek festői színfalai. Laibach, az alsó-krajnai vidék és Belsö-Krajna. A Laibachi síkság egy része az éjszak-krajnai medenczének, melyet éjszakon és keleten a Steini Alpesek nyúlványai, délen a laibachi láp vesznek körűi. Ez a szép síkság az éjszakról és éjszaknyugatról határos Steini és Krainburgi síksággal együtt a legnagyobb völgyiapályok közé tartozik a krajnai Alpes-vidék egész területén. Itt szögellenek össze Felső-, Alsó- és Belső-Krajna oly teljesen különböző jellemű földalakúlásai : a Juli és Karni Alpesek pompás magaslatai, az alsókrajnai hegyek legnagyobb részt lomb- erdejű előhegyeikkel és dombnyúlványaikkal és Laibach szántófölddel borított őstörténeti tómedrével, a már nagy részt mívelés alá került laibachi láp és a Karszt hegység kiváló, 1.106 méter magas Krim csúcsával. Itt fekszik Laibach város (Ljubljana), a monarchia egyik legrégibb városa, az Ober- laibachnál eredő Laibach folyó mindkét partján, mely a Karszt barlang- világában el-eltűnő és ismét napfényre jövő Poik és Unz karszti folyók