Seite - 273 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

a középkori „ trombita-toronyu átalakítása, igen pompás kilátás van Laibach síkjára, különösen pedig az Alpesektől körülvett éjszakkrajnai medenczére. De már a szorosabb értelemben vett laibachi síkságra nyíló kilátás is, V a mint azt éjszaknyugat felől a Siska-hegy, keletről a Golovc határolja s a mint az öt átjáróval áthidalt Laibach folyó és Gruber-csatorna partjain mutatkozik, nagyon érdekes s egész sereg kellemes és vonzó természeti szép részleteket s emberi művek sorozatát mutatja. Az egésznek gyöngye a Siska erdő keleti lejtőjén, a Lattermanns-allée végén fekvő Tivoli kastély (Unterthurn), mely már 600 évvel ezelőtt a karinthiai herczegek vadász- kastélya volt s melyet napjainkban (1852) Ö Felsége Ferencz József vásárolt meg Radetzky gróf tábornagy számára s annak halála után újból Ü Felsége tulajdona, majd városi birtokká lett; a jól gondozott parkterrasz legfelső terén Radetzky nem rég állított érczszobra van, mely hős hadvezérnek, mint díszpolgárának, Laibach városa már 1860-ban állíttatott egy óriási mellszobrot Fernkorn művész által a „Csillag-fasor" köröndjén. Laibach síkságából délkeleti irányban St.-Mareinon át s az Obergurk mellett a Laibach folyóhoz hasonló nagyságban napfényre jövő Gurk felső völgyétől az eredeténél s alsó folyásánál Horvátországhoz tartozó, felső- és középfolyásában pedig Horvátországot Krajnától elválasztó Kulpa folyóig húzódva, a tartomány főhegygerincze két lényegesen különböző részre osztja, az Alsó-Krajnai vidéket : a keletire, melyet nyugat felől keletre húzódva számos, gyakran igen kellemes hosszanti és harántvölgyek szakítanak át, s melynek a kőszén- és triaszkorszakhoz tartozó rétegei erdős és szőlővel borított dombjaival és hegyeivel az Alpesek elóvidékét képviselik ; továbbá a nyugatira, melynek krétakorszaki rétegei, szakadékai és üstjei már a szomszédos Belső-Krajnai vidék karsztjellegét mutatják. A Laibachtól az Uskok-hegységig s a Gurk felső részétől a Száváig terjedő Alsó-Krajnai talaj természetszerűleg öt csoportra osztható, melyeket hegyrajzilag a Littai-i hegyek, a Treffeni és Nassenfussi magaslatok, az Uskok-hegység és a Möttling-Cernembli lejtők jellemeznek. Alsó-Krajna ezen öt részlete közül az elsőn a Littai-i hegyek vonúlnak el, melyek a Száva jobb partján csaknem egyközűleg futó, de egymástól sokszor elhajló hegy- lánczokban terjednek szét. A két hegyláncz éjszakibb ága a Laibach mellett 793 méter magasságban levő Jancbergtől a Trifaillal szemben fekvő 674 méter magas Dobouz egyházközségig terjed, mely utóbbinak elő- hegyein a Mitale vízesés ömlik regényesen a mélységbe s legnagyobb K. 35