Seite - 274 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

274 emelkedése Dobouztól délre az 1.219 méter magas Kumberg, mely nem- csak ezen hegyláncznak, de általában Alsó-Krajna hegyeinek legmagasabb csúcsa; a Littai-i hegyek déli láncza az 581 méter magas St.-Mareintól éjszakra fekvő Movniktól az 536 méter magas Wetternichig terjed éjszak- nyugatra Savenstein mellett a Szávánál, mely Stiria határánál (Trifail vasúti állomásnál) délkeletre fordúl s 64 kilométer hosszúságban Krajna és Stiria, további 5 kilométernyire pedig Krajna és Horvátország határvonalát alkotja mindinkább szélesedő partlapálylyal. A Littai-i hegyláncz vidékén azon az országúton, a mely Littai déli vasúti állomást Alsó-Krajna főhelyével, Rudolfswerth várossal, összeköti, fekszik a Krajnában nevezetes Wagensberg község (429 méter) a hasonnevű, jelenleg Windischgrätz herczeg tulajdonát képező Wagensberg várral, a sokat emlegetett krajnai történetíró, Valvasor Weichard János báró, egykori tuskulanumával, honnan messze kilátás nyílik az alatta fekvő kisebb-nagyobb községekkel, templomokkal, várakkal és kastélyokkal élénkített vidékre. Wagensbergnek az említett tudós tulajdonostól sajátkezűleg készített vázlata után áttekintőleg rajzolt s „Krajna herczegség büszkesége44 czímű munká- jában látható képe tanúsítja, mily nagy gyönyörűsége telt egykor a bárónak abban a kilátásban, mely különösen várának éjszaki és éjszaknyugati abla- kaiból tárúlt elé s egész a Steini Alpesekig, Watsch vidékére és a 840 méter magas Heiligenberg-ig terjed, míg lenn a völgyben többek közt első sorban a kedves Littai város, a gyönyörű Grünhof kastély nevű úrilak és az erdő sűrűjébe rejtett Schwarzenbach láthatók. A Littai-i hegyláncz vidékén van továbbá Alsó-Krajna egyik legszebb harántvölgye, a Freistritz öntözte, rendkívül kellemes St.-Ru/>recht-vöÍgy, mely később délkeleti irányban a szélesebb Neuring-völgy gyei egyesül. A Treffeni magaslatok, melyek a Kulova Sela csúcsban 597 méter magasságra emelkednek, egy részt a Gurk folyó és Themeniz-patak, más részt Weixelburg és Rudolfswerth városok között feküsznek. A nagyon változatos tájon kellemes völgyek, vidám rétek, erdők, szőlők, gyümölcsösök váltják föl egymást, a Gurkban és annak mellékpatakjaiban pedig találhatók a világvárosi étkező helyek étlapjain első helyen állott, jelenleg, fájdalom, elzavart gurki rákok. Weixelburg városkának alapítása „Krajna atyjau III. Frigyes által (1478), ki az ozmánok pusztításai ellenében létesített erődrendszert épen ez által fejezte be, az alsókrajnai földet századokon át vérrel áztatott török