Seite - 277 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

277 A kanyarulatnál, melyet Ccmembl várostól délkeletre Adleschitz fölött a Kulpa tesz, van Freithurn vára, az a hely, a honnan a híres krajnai hós és államférfi, báró Auersperg Herbard (VlII-ik) a végső kétségbeesett csatára vonult ki a „kereszténység halálos ellensége44, a török ellen, és a melynek jól körűibástyázott udvarába már csak lefejezett tetemét lehetett visszavinni. Cernembltől délre a Kulpa felé van Bojanze falu, melynek lakói különösen csínos viseletükkel tűnnek föl, hasonlóan a még távolabb délre, épen a Kulpa mellett köves magaslaton fekvő Weiniz lakóihoz; e Weiniz határában olyan szőlőhegyek vannak, melyekből, mint már a XVII. század krónikása állítja, „valóban pompás bor kapható". A Laibachtól délkeletre a laibachi láp keleti szélén Gottschee irányában menő országút Alsó-Krajnának arra a vidékére vezet, mely a Karszt-hegység legéjszakibb részéhez tartozik, de mindenesetre a legtermékenyebb s vízbeli szegénysége mellett is gazdag erdőségtől borított fensíkjai is vannak. Ennek a vidéknek a kezdetén emelkedik az 1.056 méter magas Mokric az Auersperg várnál, az Auersperg nemesek, bárók, grófok és herczegek Krajnában közel egy évezred óta hatalmas nemzetsége ősi váránál, melynek egyenetlen várudvara és hatalmas körbástyája még most is tanúsítja régi várkastélyszerű jelentőségét. Reifnitz tágas, szaggatott fensíkját Reifnitz és Laschitz völgyei határolják, továbbá az 1.120 méternyire emelkedő Ostri vrh; a reifnitzi vidék útjain különösen föltűnik a sok, sajátságos háti terhet hordó rosta- kereskedő, egy ősrégi s biztató jövő elé néző faiparág munkásai. Krajnának az adelsbergi barlangok Stalaktit- és stalagmit-képződményei- nek mesés pompájáról világhírűvé lett részlete, a belső-krajnai vidék, az összes Karszt-fensík legéjszakibb része, a par excellence Krajnai Karszt\ a Planina és Zirknitz völgyei, továbbá a Wippach és Reka folyók között terűi el. Ejszaknyugatról a Birnbaumerwalddal, a görzi Ternovani erdő keleti foly- tatásával, találkozunk, melynek legmagasabb csúcsait az 1.300 méternyi Alános és az 1.315 méter magas Sulii vrh jelzi; ezektől délkeleti irányban a Poiki fensík terűi, mely legmagasabb csúcsát ismét az éjszakkeletre fekvő 1.270 méternyi Velki Javomikban éri el; ettől délkeletre terűi a Laser Schneeberg fensíkja, mely az 1.796 méter magas Schneekoppe ig emelkedik. A Birnbaumerwaldhoz csatlakozik éjszaki irányban a Bischoflacki és Billich- grazi hegyekkel Laibachtól nyugatra összefüggésben álló, nagyobb részt erdős, de részben már karsztjellegű Idriai hegyvidék.