Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

284 vízmunkálati újításoknak mondhatjuk. A víz hiánya a fensíkon s az időközi áradások az üstvölgyekben oly eszközök kitalálását követelték meg, melyek által a víz észszerű megosztása lehetővé válik. A ezél elérése még a messze jövő dolga, de hogy elérhető, azt már elméletileg és gyakorlatilag egyiránt bebizonyították. Id'òszakos tómedenczék. Krajna időszakos tavai egyszerűen vízgyűlem- lések a teljesen elzárt üstvölgyekben. A tavak nagyobb esőzések alkalmával megtelnek, szárazság idején pedig ismét eltűnnek. Krajna időszakos tavai között a legismertebb a Zirknitzi-tó, mely ritka kivétellel minden évben megtelik, sőt egyes esős években nem is tűnik el. Igaz, hogy nincs ebben oly szabályos időszakosság, mint a régibb földrajzi könyvekben állították; de azért teljesen méltó arra, hogy a tartomány egyik egészen sajátságos nevezetességének mondják. Az esővizek oly óriási gyorsasággal ömlenek minden oldalról a Zirknitzi medenczébe, hogy a víz a fél négyszögmérföldnyi területet néhány nap alatt egészen elborítja. A víz részben a föld színén a lejtőkről patakok alakjában ömlik le, részint azonban föld alatt is úgy nevezett vízaknák vagy vízöntő lyukak útján, melyekből hihetetlen mennyi- ségű víz özönlik. A víz lefolyását nem nyílt völgyárkok segítik elő, hanem csak egyes szűk szakadékok a völgy talajban és a parti barlangokban, mely utóbbiak azonban rendesen csak akkor kezdik beszívni a vizet, midőn az áradás már bizonyos magasságra emelkedett. A Zirknitzi medenczében a legjelentékenyebb vízszívók a nyugati oldalon és a Velki Javornik lejtőin vannak. A mély alapú iszapföld hosszú ideig levén elöntve, e miatt gazda- ságilag nem értékesíthető. A mélyebb helyeken csak nád és rosz fű terem, s még a magasabb helyeken is mindig kétes az eredmény, mivel a tó gyakran megtelik, mielőtt a sovány termést be lehetne takarítani. Hasonló a helyzet a Planina- és Ratschna-völgyben, Gottscheeban, a Reifnitz-völgy- ben és még sok más üst völgy ben. Az egyedüli különbség abban áll, hogy meddig tart az áradás, mely ismét a lefolyás kedvezőbb, vagy kevésbbé kedvező körülményeitől függ. Az adelsbergi völgyben, a hol két nagy barlang- torkolat nyeli el a vizet, az áradások legtöbbnyire csak egy napig tartanak; a Zirknitzi-tó teljes eltűnésére azonban mindig több hónap szükséges. Csak a legmélyebb helyen, a Velki Javornik alján, marad meg állandóan némi víz. Mivel a völgyfenékek a Karszt-vidék legtermékenyebb részei, a Karszt üstvölgyeinek lecsapolási munkálataihoz nagy reményeket fűznek, s így megérdemlik, hogy róluk, habár röviden, megemlékezzünk.