Seite - 297 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

297 oly kényelmesen, mint az adelsbergi barlang, vagy a Windischgrätz-herczeg- féle barlangok. A lueggi barlangok sajátsága, hogy ágaik három egymás fölötti emeletben csoportosulnak. A legmélyebbikbe ömlik a Lokwa patak, mi miatt az járhatatlan. A középsőbe hídon jutunk, s ez az emelet a leg- hosszabb. Rövid vándorlás után meredeken emelkedő s a főágtól jobbra eső ágon át egy magas falépcsőre jutunk, onnan pedig egy tágas ferde üregen át, melyben sok barlanglakó madárfaj tartózkodik (törzsök-galamb, szirti csóka és kuvik) egy rövid ágba, mely magasan a bejárat fölött a szabadba vezet. Hogy ezeket a barlangokat gyakrabban nem látogatják, nem csodálható; hiszen a nevezetes barlangi vár is csaknem e sorsban részesül, holott ezrenként vándorolnának hozzá, ha nem oly rejtett zugban volna. Pedig a vár és barlang annyival inkább megérdemlik a kirándulást Adelsbergből, mert a várhídig kocsival lehet menni. A krajnai természeti nevezetességek nagy számából még sok más barlangot emelhetnénk ki, melyek mindenikének megvan a maga sajátossága. Több krajnai barlang mint barlangi állatok lakhelye ismeretes. Van ezek között olyan, mely a krajnai barlangok különössége és másutt eddig soha sem fordult elő. Ezek az állatok leginkább a rovarok, pókok és sáskák osztályaiba tartoznak. Az utóbbiak nem növényevők, hanem ragadozó állatok, melyek a magukat kevésbbé védni tudó kisebb barlangi állatokkal táplálkoznak. A sok „Golubina" nevű galambodú is a barlangok e csoportjába tartozik. A törzsök-galamb ezekben gyakran a denevérekkel, szirti csókákkal és más, sötétséget szerető állatokkal tanyázik együtt. Más barlangokban érdekes özönvízi állatmaradványokat lelnek. Ezek közül különösen fölemlítjük a Kreuzberg-barlangot Laasnál ; onnan származik a bécsi udvari múzeumban fölállított barlangi medve kövűlt csontváza is. Ennek a barlangnak özönvízi állatmaradványokban gazdag leleteit még egyáltalán nem aknázták ki. A Kreuzberg-barlang különben Krajna nagyobb barlangjaihoz tartozik, mert hoszsza egyenes vonalban 385 méter s főága, minden kanyarúlatot tekintetbe véve, 460 méter. Valamennyi fő- és mellékág összes hoszsza 1.650 méter. A barlangban folyó patak hátúiról ered s a bejárattól nem messze tűnik el. Tartós esőzéskor hatalmasan földagad és a barlang ilyenkor egy ideig hozzáférhetetlen. Bár a patak lassú folyású, moraját már a bejárathoz közeledve is meghalljuk, a mi azonban csak a barlangi visz- hangtól van. Ha a soha ki nem száradó patak hoszszában akarunk eljutni a hátsó részekhez, a hol a csontleletek vannak, többször át kell gázolnunk K. 38