Seite - 300 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

300 neveznek, Kis-Otok fölött fekszik Adelsberg szomszédságában a Magdolna- hegy közelében. Itt sem marad meg a jég sokáig. A Mrzla jama-t (hideg lyuk) a Velka goraban vagy a „Karlshütte" nevű vadászlaktól, vagy Rakitnitzből kiindulva, lehet meglátogatni. Nem tévesztendő össze ezen jégbarlanggal egy másik Mrzla jama a Planina-völgy éjszaki szélén, mely a hideg levegőjű barlangokhoz tartozik s átmenetet alkot a „varjúlyuk"-hoz (Vranja jama). A Rudolfswerthi kerületben két jelentékenyebb jégbarlangot ismernek. A Rossecki barlang Töpliz községben fekszik, s a Kuntschni jégbarlang Langenthon községben Warmberg mellett. Az irodalomban e mellett még a Birnbaumi erdőben és a Nanoson levő jégbarlangokról és jéglyukakról fordulnak elő némely tudósítások. Dolinák és természetes aknák. Minden útazó, ki a Karszton járt, bizonynyal észrevette, hogy a föld felszíne néha nagyon át van lyuggatva többé-kevésbbé kör alakú mélyedésekkel, melyeket dolináknak (dol — le, innen dolina = mélyedés) neveznek. Azok a dolinák, melyeknek meredek széleit az időjárás még nem rongálta meg, mély akna alakú s nagyon különböző nagyságú szakadékokat alkotnak. Néhány ily jelentékenyebb földomlásnak borzasztóan pompás képe van. A krajnai Karszton levő dolinák számát senki sem mondhatja meg, mert százezrekre megy. A legfontosab- baknak neveik is vannak részben a tulajdonosról, részben valamely eseményre vagy alakjukra vonatkozólag. A Ryba dolina (vagy Fisch-jama, magyarúl hal-lyuk) nevét sajátságos hosszúkás alakjától nyerte. A Jelenava jama (szarvaslyuk) neve onnan eredt, hogy egykor egy üldözött szarvas esett belé. A Jersanova dolina neve tulajdonosától származik. Golubina (galamb- lyuk) és Vranja jama (varjúlyuk) rendkivűl gyakran fordúlnak elő úgy a természetes aknákban, mint a barlangokban. Igen gyakori továbbá a Kolíivka (olv. Kolcsiuka) név. Az ily nevű dolináknak meredek szélei vannak; igen öblösek és mélyek. Épen az Adelsbergtől Planina felé vezető országút mellett van a kis Kolíivka pompás sziklaüstje, melynek fenekén egy keskeny ösvény fut át. A nagy Kolíivka (a leghatalmasabb omlások egyike) a Haasbergtől Maunitzba vezető országút mentén van. Unterloitschnál hat Kolőivka van egymás mellett s pompás vad tájképet alkotnak. Ha az omlások oly szűkek, hogy aknákhoz hasonlítanak, a benszülöttek gyakran Brezen vagy Brezna (feneketlen) nevet adnak nekik, mivel azt hiszik róluk, hogy feneketlen mélységek. Egyik fajtából azonban gyakori az átmenet a másik fajtába úgy, hogy a szakszerű elnevezés számára határt vonni nem lehet. Egyes ilyen