Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

308 egyebütt elszórtan előkerült lelt tárgyak is valószínűvé teszik, legelőbb is a bronz használata terjedt el köztük mindinkább. A vasnak legkorábbi mívelése csakis a hallstatti korszakban mutat- ható ki. Jellemző ezen időszakra nézve, hogy ekkor már majdnem kizáróla- gosan csakis a vasat használják fegyverek készítésére. A fegyverek közt sajátságos módon a vaskard csak ritkán kerül elő ; de találtak vasból készült tokos vésőket, úgy nevezett kelteket, késeket és egyéb szerszámokat; az aranyfényű bronzból pedig sisakokat, apró eszközöket öntöttek és kovácsoltak, vagy vékony lemezekké lapították, melyekbe, midőn áldozati edényekűl vagy különféle ékességekűl dolgozták föl, trébelt művel alakos ábrázolatokat és finom díszítményeket kalapáltak. Krajnában ekkor a földmívelésre és baromtenyésztésre alkalmas tér- ségek már eléggé népesek voltak. Az Alpeseken inneni néptörzsek közül a Száva vidékéhez leginkább a tauriskok tartoztak; ezek a szomszédos nori alpesvidék lakosai voltak, a hol bányászattal és sótermeléssel foglalkoztak s kiterjeszkedtek Krajna felé is egészen Olaszország kapuiig. Legrégibb telepeik egyikének tartják az általuk a Laibach és Száva folyókon űzött hajózás főgyülekező helyét, a tauriski Nauportumot, vagyis a mostani Oberlaibachot. A kitűnő nori vasnak dél felé való eladásában Krajna is részt vett. A wocheini Alpesek zárt katlanában a Witnach fölötti ajdovske gradec nevű pogányhalmon sokkal a római uralom előtt már megerősített vashámor állt; a Rudnopoljéban levő elhagyott babércz-aknákban pedig ama jellemző üveggyöngyöket találták, melyek a bányászatnak igen korai időkben való mívelésére engednek következtetnünk; az ezen ékességet használt érczkutatók sírjait pedig Lepenze faluban, a Wocheini-völgy bejáratánál találták föl. A Belschiza Alpes tövénél, Veldestől éjszakra levő vasbányászatot, úgy látszik, már ezen időben űzték, az ezen Alpes előtt keresztben fekvő hegy- gerinczből merészen kiszökő két sziklacsúcs, melyet „Ajdovne", vagyis pogányormok néven neveznek, volt ezen telepnek a védelmi helye. Turnau mellett Tschernembl közelében a Kulpa lapályárt szintén maradtak fönn az ottani gyepvasércz egykori kohóiból származó cserép öntőcsövek, továbbá nagy tömegben találnak az akkori telepek helyein és környékén vassalakot is. Ezenkívül nem volt az akkori bányászok előtt ismeretlen az ólom előállítása sem, a Moräutsch melletti Skofski hrib, továbbá a Nassenfusstól délkeletre eső Petschargraben „pogányaknáiban" — „ajdovske jameu — bizony nyal