Seite - 316 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

316 láttak el ; ezek gyakran a fémedények utánzatai, a mint általában az akkori agyagmívességen félreismerhetetlenül a mintául szolgált fémtechnika jellege látszik meg. A nagy, öblös hamvvedrek, melyek a sírokban rendszerint nyers mívű tálakkal vannak befödve, igen gyakran kiálló léczekkel, nyakpcrecz-féle szalagokkal, dudorokkal, szarvszerű tülkökkel, gombszerű vagy nagy forrasztó szögekhez hasonló emelkedések soraival, kacskaringósan végződő vékony, benyomkodott csíkokkal, vagy az úgy nevezett farkasfog-díszítéssel, azaz váltakozólag vonalazott háromszögekkel vannak kiczifrázva. Semmi sablonszerű nincsen ezen nem minden ízlés nélkül készített agyagedényeken. Egyes edények szájának vájt horonyát vékony bronzlemez fogja át, némelyik pedig külsejébe nyomott bronzgombokkal volt ellátva. Jellemzők bizonyos időszakára nézve ezen művelődési korszaknak, melyet a Kr. u. V. századdal szoktak letűntnek tartani, azon vájt talapzatú vörös vedrek, melyeknek tojásdad, vagy öblös hasát középen széles grafitszalag, vagy a helyett grafitvonások ékesítik. Ugyanezen időben keletkeznek a keskeny bordázatú bronzvedrek (cisták) is ; ezeknek agyagban való utánzata gyanánt tűnik elő egy, Adamsbergen talált lapos tetejű vörös veder, melyet kiálló bordák helyett belényomott zsinegek díszítenek. Mint a czölöpépítmények agyag- készítményei közt, úgy itt sem hiányzanak az agyag gyermekjátékok; a Podsemelj melletti germi óriási gomilék egyikében két lovacskát találtak, egyikök négy kis kereken áll, továbbá kavicscsal töltött lopótök- és lúdalakú csörgő edényeket is. A vaskor szak Krajnában. La-Tène-id'òszak. A gallusoknak Európa nyugati részéből Felső-Olaszországon és Noricum déli részén át a pannon síkságra, s tovább Macedónián keresztül Kis-Azsiáig vezetett hódító had- járatai, melyeknek kezdetét a Kr. e. V. századba szokták tenni, maradandó nyomokat hagytak az általuk évszázadokon át megszállott tartományokban. A tőlük kiindúlt művelődés, melyet a vasnak a fegyverkovácsság valóságos remekeivé való földolgozása jellemez, elterjedt a japodok és latobikok illyr törzsei közt is. Hasonló fegyvereket, ugyanazon háztartási eszközöket, minőket Bononiában (Bologna), a gallusoktól meghódított s évszázadokon át hatalmukban tartott korábbi etruszk Felsinában, továbbá a Julius Caesar által elfoglalt fő gallus székhelyen, Alesiában (most Alise-Sainte Reine), vagy a neuenburgi tó melletti La-Tène lelőhelyen, melytől ezen művelődés „ La-Tène- kultura" nevet kapott, aztán a csehországi Stradonitzban, a gallus bojok