Seite - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

326 forrásáig terjesztik ki. Itt, a toblachi mezőn, a hatodik század utolsó évtizedében, Paulus Diaconus följegyzése szerint, a bajorok és szlovének véres harczokat vívtak, melyekben a bajorok végre is erősebbeknek bizo- nyultak, s határt szabtak a szlovének további terjeszkedésének. De nem mint szabad, hódító, államalkotó nép jelentkezik a szlovénség az Alpesek vidékein. Nehezen sulyosodott reá az avarok igája s Samo föl- lépése (623—662) csak rövid időre enyhítette elnyomatását. Borút szlovén fejedelem, hogy az avaroktól szabaduljon, német szomszédaitól, a bajo- roktól kért ellenök segítséget. Megkapta, de ezzel megalapíttatott a bajorok felsőbbsége Karantániában, mint ekkor a szlovéneknek az egykori Noricum- ban levő törzs-országát nevezték, a melyhez a mai Krajna nagyobb része is tartozott. Ugyanekkor a salzburgi egyház a karantán szlovének megkcresz- telésének kezdte útját egyengetni. Mikor a bajor törzsherczegség Tasziló alatt (788) oly tragikus módon megdőlt, Karantánia a nagy frank biroda- lomra szállott, az aquilejai patriarcha pedig buzgón folytatta az alpesi szlovének megtérítését. Azon kemény harczokban, melyekben Nagy Károly az avarok hatalmát Pannoniában megtörte, a karantán szlovének tevékeny részt vettek. Erik, őrgróf] a a Nagy Károly alapította s Olaszország keleti határán levő Friaul órgrófságnak, melyhez körülbelül 803 óta Karantánia és így Krajna is hozzá tartozott, 795-ben Vojnimir karantán fejedelemmel egyesülten megostromolta az avarok fő gyűrűjét s ezzel halálos csapást mért hatalmukra. Általában úgy látszik, hogy a frankok Karantánia kormányzatát legalább részben még a szlovén törzsfőnökökre bízták, míg a szlovén nép a győző fél alkotmányát és szokásait szintén, legalább részben, fölvette s utóbb zajtalanúl elvesztette politikai szabadságát. E mélyre ható változáshoz az alkalmat Ljudevit (meghalt 828) lázadása adta meg, ki a Száva és Dráva közt lakó pannóniai szlovének fejedelme volt. Csak ez idő s a friauli őrgrófság ketté osztása óta, mi a Ljudevit lázadásával közvetve összefüggésben állt, váltották föl a szlovén törzsfőnököket frank birodalmi tisztek s csatoltatott Karinthia őrgrófságaival együtt a bajor herczegséghez. Az a győzelem, melyet I. Ottó 955-ben a Lech mezején a magya- rokon aratott, a német bevándorlók letelepítésének is tágas tért nyitott. Különösen a freisingi püspökség kapott dús adományokat. 973 június 30-án II. Ottó Triburban Ábrahám freisingi püspöknek nagy birtokot adomá- nyozott, „mely a herczegségben (Veszekedő Henrikében) s Popo gróf