Seite - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

328 Krajna és Isztria őrgrófja; mint ilyen vesz részt IV. Henriknek I. Béla magyar király ellen indított hadjáratában s nőül veszi e király leányát, Zsófia magyar herczegnőt (1062). A grófnak dús magánbirtoka Krajnában a brixenitől délkeletre, Radmannsdorf és Stein közt feküdt. Midőn Ulrik kiskorú figyermekek hátrahagyásával 1070-ben meghalt, hét évi kormányszünet után IV. Henrik császár 1077 június ll-én Nürn- bergben Sieghard aquilejai patriarchának adományozta Krajnát, hogy az investitura miatti viszályban állandóan magához fűzze e hatalmas egyházfőt. De az őrgrófság, úgy látszik, már Sieghard (meghalt 1077 augusztus 14.) utódjától, Henrik patriarchától, a ki eleinte VII. Gergely párthíveihez tartozott, elvétetett és Eppenstein Henriknek, Luitpold karinthiai herczeg testvérének adományoztatott. Mikor azonban Henrik testvére, Ulrik, a császár híve, lett aquilejai patriarcha, Krajnát ismét ő kapta meg. I. Frigyes császár azonban újra elvette a patriarchától, s 1180-ban az Andechs-Merani családnak adományozta. III. Bertold, az új őrgróf, anyai ágon a Weimar-Orlamündei grófoktól származott, kiktől Isztriában és Krajnában dús javakat örökölt, melyeket a császár kegyelméből és a saját erejével tetemesen gyarapított. Követte őt hason nevű fia (1188-tól 1204 augusztus 12-ig). Minthogy IV. Bertold leg- idősebb fia, VII. Ottó, a burgundi pfalzgróf leányának kezével Burgundban egyszersmind megszerzé a pfalzgrófi méltóságot, Isztriában és Krajnában levő saját birtokait, valamint birodalmi hűbéreit testvérének, IV. Henriknek engedte át. Ez azonban, minthogy Sváb Fülöp király meggyilkolásában bűnrészességgel vádolták, megfosztatott Isztria és Krajna őrgrófságoktól, melyeket Bajor Lajosnak adományoztak; de Krajna már 1210 május 8-án Wolfger aquilejai patriarchának jutott s így a patriarchatus immár harmad- ízben kapta birodalmi hűbérűl Krajna birtokát. Mikor azonban Henriknek sikerűit ártatlanságát bebizonyítania, visszaadták neki krajnai tulajdonát. Halála (1228) után fivére, burgundi VII. Ottó, támasztott követelést Krajna iránt, de 1230 július 25-én lemondott testvére, Bertold, javára, ki aquilejai patriarcha volt. így Krajna végképen a patriarchatusnál maradt. E mellett a XII. század utolsó negyedében „marchia Hungarica-" vagy „Slavonicatt-ról is van említés. így hívták ugyanis Krajnának azt a részét, mely a Gurk és a Kulpa vize közt Möttling körűi feküdt, s mely az akkori Szlavóniához tartozván, Magyarország királyáé volt; később azonban az Andechsek és Sponheimok birtokába ment át, s midőn a XIII. század