Seite - 330 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

330 folyamán politikailag végképen elvált a magyar koronától, „vindus őrgróf- ság" elnevezés alatt Krajnának egy külön részét tette, míg lassankint egész Alsó-Krajnára kiterjesztetett. Krajna területi fejlődése az ország történetének legnehezebb, eléggé még nem tisztázott részletei közé tartozik. A XI. és XII., s részben még a XIII. században is a legkülönfélébb nemesi családok kis és nagy magán jószágainak és egyházi hűbéreinek tarka vegyüléke lép elő. Aquileja mellett, mely egész Krajnában főegyházúl s némi megszakításai 1077 óta az őrgrófi méltóság birtokosaképen is szerepel, fennállanak Freising és Brixen nagy kiváltságos területei számos, egész Krajnában szanaszét fekvő jószággal; azonkívül az Andechs-Meraniaknak részint örökölt, részint szerzett magán- javaival találkozunk és a nevezett család koronkint az őrgrófi méltósággal együtt egyszersmind a birodalmi hűbéreket is birta; előtérbe kezdenek lépni továbbá a Sponheimok, kik az Eppensteinoktól nemcsak Karinthiában örökölték a herczegi méltóságot, hanem azok összes krajnai magánbirtokát is megszerezték s tetemesen gyarapították. Ennek középpontjai Laibach, Krainburg és Landstrass voltak. A Bogen grófok, az Ortenburgok, a Heunburgok és a Sternbergek, a salzburgi érsekség, a gurki püspökség, Viktring és St.-Paul monostorok, sőt a távoli bajor Diessen is birtokosok Krajnában. E mellett a XI. század dereka óta számos német eredetű krajnai nemesi család mutatkozik. 1060-ban említik az okiratok az első Auersperget s csaknem egyidejűleg találkozunk a Scharfenbergek, Gallenbergek és Osterbergek nevével. Lassankint azonban ez a sok magán- és hűbéres terület háttérbe szorult két nagyratörő úri nemzetség : a Babenbergek és a Sponheimok szerzeményei mögött. VI. Lipót (a dicsőséges) 1229 ápril 5-én kapta Gerold freisingi püspöktől 1.650 márka ezüstért hűbérűl a Gutenwert és St.-Canzian körűi Alsó-Krajnában fekvő jószágokat, melyek az örökös nélkül elhunyt Andechs- házi Isztriai Henrik után a freisingi egyházra háromlottak. E hűbéres birtokhoz Harczos Frigyes az Andechs-családból való Ágnessel, a fent említett Henrik őrgróf unokahugával, az Andechs-Meraniaknak Krajnában levő összes nagy javait megkapta, úgy, hogy méltán nevezhette magát „Krajna uráa-nak. De az idők folyamán a Sponheimok is, kik a XI. század óta dús birtokot szereztek Krajnában, annyira szaporították ottani jószágaikat, hogy Bernát, Karinthia herczege, 1235-ben fölvehette a „Dominus Carnioliae et Marchiae* czímet. De még nagyobbra nőtt a Sponheimok gazdasága és