Seite - 331 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

331 hatalma, mikor Bernát herczcg minden jog ellenére magához ragadta a Harczos Frigyes halálával megüresedett freisingi hűbéreket, fia, Ulrik pedig 1248-ban az utolsó Babenbergtől elvált s időközben özvegységre jutott Andechsi Ágnest nóűl vette, hozományával krajnai birtokait kikerekítette s immár fölvehette a harczot Aquilejával, melynek területi és hűbéri felsóbbsége csak még névleges volt. Ulrik ura levén Krajna nagyobb részé- nek, sikerűit az uralkodói jogokat magához ragadnia s Krajnában országos fejedelemmé lennie. Ulrik 1268 deczember 4-én kelt végrendeletében II. Ottokár cseh királyt nevezte ki utódjává Karinthiában és Krajnában. A király a törvényes örökössel, Ulrik testvérével, Fülöppel vívott harczaiban elfoglalta Laibachot, Steint és Landstrasst s 1270-ben birtokba vette Krajnát, melyről azonban az 1276-ki bécsi békében Habsburg Rudolf javára le kellett mondania. Krajna kormányzatával Rudolf szövetségesét, Meinhard tiroli grófot bízta meg, kinek vezetése alatt a krajnai lovagok is részt vettek a véres csatában, melyet Rudolf és Ottokár 1278 augusztus 26-án vívtak a Morva mezején. E csata Krajna további sorsára is döntő hatással volt. Az ország művelődési állapotai a IX. századtól a XIII. század vége feléig nagy változásokon estek át. Mikor Krajna a frankok hatalmába került, az összes földbirtok királyi jószággá lett, s részint hűbérűl, részint szabad birtokul adományoztatott el. A különben sem nagy számú benszülött nemes- ség a német birodalmi tisztek és hűbéresek mellett háttérbe szorult s már a X. században nyomtalanul eltűnt. A szlovén népesség az új uralkodónak földbért, az egyháznak tizedet fizetett ; lassan-lassan elvesztette szabad tulajdonát s a birtok haszonélvezetére korlátoltatott ; ettől pedig a szabadság teljes elvesztéseig csak egy lépés volt hátra : szabad csupán a német birtokos maradt, míg a szláv nép szolgai sorsra jutott. A keresztény műveltség első csiráit Aquilejából, a patriarchai székből ültették át Krajnába ; e tevékenység- hez fűződik a legrégibb plébániák keletkezése Altlackban, Weisskirchenben (1074) és St.-Veitban Laibach mellett (1085). A plébániák száma a XII. és XIII. század folyamán tetemesen szaporíttatott. Aquilejából indúlt ki az első krajnai zárda alapítása is. Három nemes úr, Detre, Henrik és Meinhalm 1132-ben Peregrin patriarchának, Szent Bernát barátjának, azon kéréssel ajándékozta Sittich helységben fekvő jószágát, hogy ott barátklastromot alapítson. A patriarcha teljesítette kérésöket és Rein stiriai zárdából szerzeteseket rendelt Sittichbe, melybe azonban csak 1136-ban költöztek be. A zárda később Henrik őrgróf (-J- 1228) és neje, Zsófia, különös 42*