Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

332 kegyelmének örvendett. Az őrgróf Sittichben van eltemetve. Száz évvel később (1221) keletkezett a Domonkos-apáczák klastroma Michelstettenben, Felső-Krajnában s majdnem ugyanez időben (1228) alapította Henrik őrgróf a St.-Anton kórházat a Bocksruckon, a steini Alpeseken át a Neul-völgyből a Sann-völgybe, Oberburgba vezető hegyi út fentartására s szegény útasok befogadására. A krajnai klastromok különös pártfogója volt Sponheim Bernát herczeg: ő telepítette meg (1223) az első Ferenczrendi szerzeteseket Laibachban, ő alapította (1234) Mariabrunn cziszterczi zárdát Landstrassnál s körülbelül két évtizeddel később (l 255) Freudenthal karthausi klastromot. A landstrassi zárdatemplomban helyezték örök nyugalomra Bernátot nejével, Jutta cseh királyleánynyal. A tartománynak fokozódó gyarmatosításával a városi élet is mindinkább szilárd körvonalakat ölt. Krainburg régi őrgrófi város mellett a Lech-mezei csata után nem sokára keletkezett a régi Emona romjain Laibach, mely az idők folyamán főleg mint a Sponheimok székhelye, egyre nagyobb tekintélynek örvendett. Bernát herczeg gyakran tartott ott udvart s szívesen időzött a tőszomszédságában levő várban. A Sponheimoktól kapta Laibach első városbiráit (1269). Lack német mesteremberek bevándorlása folytán indult virágzásnak; Stein (1205), Gutenwert (1251) és Weichselburg (1269) mezővárosokúi említtetnek s a Loibl alatt a Karinthiába vezető élénk forgalmú kereskedelmi úton keletkezett (1261 előtt) a Kosuta-hegy által betemetett város helyett egy új helység: Neumarktl. Ugyanez időtájt kezdték a freisingi püspökök az eisenerzi érezbányákat mívelni. A morvamezei diadal Rudolf királyt tette Stiria, Karinthia és Krajna urává. E tartományok kormányzatát Meinhard, tiroli grófra bízta, papságukat és nemességöket meg Judenburgba rendelte, hogy hódolatukat fogadja. De már 1281-ben fiát, Albertet, tette a három tartomány birodalmi hely- tartójává, 1282 deczember 27-én pedig a választó fejedelmek hozzájárúlásával neki adományozta Krajnát és a vindus őrgrófságot, melyek azonban 1335-ig zálogúl Meinhard, utóbb pedig fia, Henrik, birtokában maradtak. Mindkét fejedelem nagy pártfogója volt a polgári rendnek és az egyháznak, s Krajnában nem egy előhaladás fűződik nevökhöz. A nemességet, mely Laibachban telepedett meg, Henrik 1320-ban arra kötelezte, hogy járúljon mind ama terhekhez, melyeket a polgárság a város védelmére és fejlesztésére viselt. Radmannsdorf, Felső-Krajnában alakúit helység, Henrik herczegtől városi kiváltságokat kapott. Ez időben alapíttattak a klarisszák zárdái