Seite - 333 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

333 Münkendorfban (1287) és Lackban (1331). Ugyané korszakba esik az Innichenből való tiroli gyarmatosok megtelepítése, kiket Emicho freisingi püspök költöztetett a felső Selzach-völgybe, hol Zarzot alapították (1283). Karinthiai Henrik herczeg halálával (1335 ápril 4.) Bölcs Albert és Víg Ottó habsburgi herczegek vették birtokba Krajnát. János cseh király, kinek fia, János Henrik, 1330 óta házasságban élt Margittal, Karinthiai Henrik leányával, szintén jogot formált Krajnára és Karinthiára, de az 1336 október 9-ki béke a Henrik herczeg örökségeért folyt viszályt a két Habsburg javára fejezte be s Krajna örökre Ausztriáé lett. Mily fontosnak tartották az osztrák herczegek e határtartomány birtokát, azt Alapító Rudolf kormányzása élénken bizonyítja. 1360 márczius 27-én nagy tekintetű fejedelmek fényes gyülekezetétől környezve jelent meg Laibachban s fogadta a tartomány hódolatát. E fejedelmi gyűlésen fontos ügyek forogtak szóban : Velencze köztársaság visszaélései az aquilejai patriarcha területén s a patriarchának Adelsberg és Wippach iránt emelt követelései lehettek a tanácskozás tárgyai. Az utóbbi ügyet a Habsburg javára döntötték el, ki már 1361-ben az említett várak birtokában volt. A patriarcha, ki új követe- lésekkel állt elő, utóbb Rudolf herczeggel háborúba keveredett, melyben legyőzetett s kénytelen volt Laas várát, a krainburgi és laibachi Szent-Péter plébániákat a herczegnek átengedni s Krajnában és a vindus őrgrófságban levő összes hűbéreit Ausztria herczegeinek adományozni. Rudolf máskülönben is azon fáradozott, hogy Krajnában minél több birtokot szerezzen. A görczi grófok ugyanis a mai Krajnában részint a patriarchatustól, részint másoktól tetemes hűbéri jószágot szereztek. A Karst területei, Wippach, Senosetsch, Prem, Adelsberg és Idria az övéik voltak; a vindus őrgrófságban Möttling, Tschernembl, Seisenberg, Weichselburg, Schönburg és Maichau járásokat birták, melyeket 1248-ban Andechs-Meráni Ottó halálával örököltek; Mitterburg grófság Isztriában az Eppensteinokról szállt reájok. Mikor a görczi család tiroli és görczi ágra szakadt, mind e birtok a görczi grófokra szállott. De Rudolf herczeg 1364 június 6-án IV. Albert görczi gróffal örökösödési szerződésre lépett, melyben azon esetre, ha utód nélkül halna el, Ausztria herczegeire ruházza az említett területeket. Ez eset korábban beállt, mint gondolták. IV. Albert már 1374-ben utód nélkül halt meg, mire a szerződés értelmében Isztria grófság, a Poik vizénél levő terület és Möttling Uradalom az osztrák herczegekre, Rudolf testvéreire, Albertre és Lipótra szállott s Krajnához csatoltatott. Minthogy e birtokok