Seite - 334 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

334 a felső Karszttal is szaporíttattak s a duinói urak szintén alávetették magukat az osztrák herczegeknek, Krajna (1465) területének ezen kikerekí- tésével elérte az Adriai tenger partjait, mely kiterjedését 1815-ig megtartotta. Rudolf 1364-ben letette a „Krajna uraa czímet s immár „Krajna herczegéu-nek nevezte magát. Néhány hónappal halála előtt, 1365 ápril 7-én, a Gurk vizénél a vindus őrgrófságban egy új várost, a róla nevezett Rudolfswerthet alapította s nagy kiváltságokkal ruházta föl. Egyebek közt széket és szavazatot adott neki az országgyűlésen, s a sok kedvezmény követ- keztében a város csakhamar Alsó-Krajna középpontjává fejlődött. 1363-ban II. Lajos aquilejai patriarcha rendezte a lelkipásztorkodást az új telepít- vényekben, Gottscheeben, Pöllandban, Kostelben, Osilnizben és Göttenitzben, olyan vidékeken, „melyek eddig míveletlenek és lakatlanok voltak". Laibachban is gondjukba fogadták a polgári elemet Rudolf, valamint testvérei, Albert és Lipót, kiknek az 1379-ki nagy osztozkodáskor Krajna jutott volt. Rudolf herczeg 1364-ben a laibachi városbírónak pallosjogot adományozott a német rend és a laibachi plébános alattvalói fölött. Albert és Lipót adták a laibachiaknak az első községi rendtartást, mely szerint a tanács tizenkét esküdtje szabadon választotta a város bíráját. Körülbelül két évtizeddel később kapta Laibach az első emberbaráti intézetet, a polgári kórházat; ezt Erzsébet özvegy magyar királyné alapította, midőn férje, Róbert Károly király halálával Nápolyba útazva, Laibachban tartóz- kodott; ugyanakkor alapíttatott az Erzsébet-apáczák, 1366-ban pedig az Augusztinusok zárdája. IV. Lipót halála után fiai részint közösen, részint fölváltva vitték Krajna kormányzatát, mely 1411-ben végre Vas Ernőre egymagára szállott. Mikor 1416-ban a magyarok betörtek Krajnába s egész Billichgrazig pusztítottak, a herczeg elrendelte Laibach megerősítését. Az ország legfontosabb városáról való ezen gondoskodás nagyon szükséges- nek bizonyúlt, mert egy új és veszélyes ellenség, a török, mutatkozott a tartomány határainál. De a béke és a haladás kiváló művei is emeltettek Vas Ernő korában. 1418-ban megengedte a laibachi polgároknak s a Szent- Miklós templom plébánosának azon iskola visszaállítását, mely a nevezett templom mellett még az aquilejai patriarchák idején fennállott. Ez iskolából fejlődött később az ország első gymnasiuma. Abban a polgárháborúban, mely Vas Ernő utóda, Frigyes, és testvére, Albert herczeg közt kitört, a krajnaiaknak alkalmuk nyílt hűségüket örökös uralkodóházuk iránt fényesen kimutatni. Midőn Albert Ciliéi Ulrik gróffal