Seite - 341 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

341 megjelentek, ott 5—6.000 paraszt sereglett össze s elhatározta, hogy követ- séget küld Miksához s eléje terjeszti panaszait. A követek Augsburgban találták meg a császárt, ki türelmesen meghallgatta s azután fölszólította őket, tegyék le a fegyvert s oszoljanak szét, mely esetben panaszaik orvos- lását megígérte. A parasztok ígéretet is tettek, hogy békén maradnak, de nem váltották be. Mert, mikor Rudolfswerth polgárai is a mozgalomhoz csatlakoztak, az urak kastélyaira törtek s kifosztották azokat. Minthogy a lázadás Stiriára és Karinthiára is átterjedt s a császár ismételt rendeletei, hogy a parasztok szétoszoljanak, sikertelenek maradtak, a három belső- ausztriai tartomány Herberstein Györgyöt közös főkapitánynyá tette, ki a lázadókat Ciliinél megverte, azután Reichenburgnál átkelt a Száván s Alsó-Krajnában is elfojtotta a mozgalmat. A parasztokat szigorúan meg- fenyítették ; minden jobbágy köteleztetett telkétől örök emlékűi „szövetség- fillér tt-t fizetni földesurának; azon városok és mezővárosok polgáraira, kik a lázadáshoz csatlakoztak, külön-külön tíz forint bírságot róttak. Erre a rendek a császárral az eszközlendő reformok tárgyában kezdtek alkudozni; azt kivánták, hogy a laibachi várhegyen fegyvertár alakíttassék s a sík földön levő táborok leromboltassanak. De minden reformkísérlet daczára a régi visszásságok fönmaradtak s indító okaivá lettek a későbbi parasztlázadásoknak (1525, 1573, 1585, 1602, 1635, 1662.) Miksa császár legközelebbi három utóda, I. Ferdinánd császár, Károly főherczeg és II. Ferdinánd főherczeg, utóbb császár alatt két nagy fontos- ságú közügy, a reformáczió elterjedése s a határoknak a török ellen való védelme, foglalkoztatta az uralkodók, valamint a rendek egész figyelmét. Luther tana 1525-ben verte első gyökerét Laibachban; különösen a két laibachi kanonokban, az erélyes Trüber Primusban s a rettenthetetlen Wiener Pálban nyert lelkesült és odaadó tanítványokat, kik szívósan ragaszkodtak hozzá. S minthogy Krajna többi városaiban is mindenütt lutheránus prédi- kátorok léptek föl s azon nehézségek daczára, melyeket I. Ferdinánd gördí- tett útjokba, oly sikeresen működtek, hogy a krajnai nemesség és polgárság többsége csakhamar az új tan híve lett, s a krajnai protestánsok 1564-ben egyházuk szilárd szervezéséhez láthattak. Az általános művelődés fejlesztése szempontjából a reformáczió Krajnában nagy, mind e mai napig ható követ- kezményekkel járt. Truber és tanítványai alapították meg az új-szlovén irodalmat (1550), Dalmatin készítette el az első teljes szlovén bibliafordítást (1584), Bohorizh megállapította az új-szlovén irodalmi nyelv nyelvtani