Seite - 346 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

346 Auersperg melletti Ákos-templomnak. A papok évenkint június 2 2-én mostan is e stólába és casulába öltözve végezik mindkét templomban az isteni tiszte- letet s a sziszeki nagy nap egy szép szlovén népdalban is meg van örökítve. De a győzelem következményei nem feleltek meg a hozzá fűzött vára- kozásoknak. Auersperg sokkal csekélyebb haderővel rendelkezett, semhogy a sikert kiaknázhatta volna. Néhány hónap múlva a törökök nagy sereggel újra megjelentek Sziszeknél s 1593 augusztus 24-én elfoglalták, mi egész Belső-Ausztriában páni rémületet keltett. 1594-ben Ernő főherczeg maga szállt táborba, elfoglalta Petrinját, míg a törökök a tarthatatlanná vált Sziszeket fölgyújtották. A következő esztendőkben változó eredménynyel folyt a harcz, s noha Lenkovics György, a horvát s a tengermelléki végek főkapitánya, nagy vitézséggel küzdött, egyes török rablócsapatok, mint 1598-ban történt, mégis betörhettek Krajnába s egész Laibachig dúlhattak. Az elszegényedett és kiszivattyúzott ország, mely 1613-ig csupán a horvát és a tengermelléki végekhez tíz millió forintnál többel járult, csak akkor lélekzett föl, mikor 1683-ban Bécs falai alatt elhalaványúlt a félhold fénye s Jenő herczeg súlyos csapásai az ozmán hatalmat a Száva és Duna mentén összetörték. A karloviczi béke óta Krajna, az 1724. és 1736-diki két kisebb betörést leszámítva, mentve maradt a török pusztításoktól. A XVII. és XVIII. század történeti tekintetben csöndes idő Krajnára nézve. De, ha e kor politikai története az 1797-ki franczia betörésig kiválóbb eseményt föl nem jegyezhet, az emberi alkotás több más terén igen élénk művelődési élet állott be. Különösen a katholicismus visszaállítása után az olasz műveltségnek, kivált az olasz képzőművészeteknek nagyobb hatása nyilvánúl; ez utóbbiak Krajnában, legelői Laibachban, maradandó becsű műveket hoztak létre, a melyek még manapság is megadják a krajnai fővárosnak a maga sajátos bélyegét. Ez időben a tudomány mezején szintén dús tevékenység támadt, mely Krajna első tudományos társulatában, az 1693-ban alapított „Academia Operosorum"-ban lel tűzhelyet. Schönleben történetíró, a krajnai történetírás atyja (1618—1681 ), kinek ösztönzésére a reformáczió utáni időben 1678-ban az első nyomda létesült, Thalnitscher (Dolnicar) von Thalberg (1655—1719) annalista, Erberg János Dániel kiváló jogász és Gerbez Márkus, a híres orvos mellett különösen báró Valvasor János Weichard (1641 —1693) emelkedik ki, a ki nagy arányú, ritka áldozatkészséggel, mély tudományossággal és fáradhatatlan gyűjtő szorgalommal szerkesztett „Die Ehre des Herzogthums Kraintt (Krajna