Seite - 347 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

347 herczegség dicsősége) czímű művében (1689) magának és hazájának elévül- hetetlen emléket emelt. Mária Terézia császárné és II. József császár reformjai Krajnában gyökeres hatásúak voltak s az anyagi törekvéseknek, valamint a szellemi életnek új pályákat nyitottak. A jobbágyság eltörlésével (1785), a laibachi láp kiszárítására a Zorn-féle árok ásásával tett első lépésekkel (1769— 1781), a Gruber-csatorna befejezésével (1773—1780), a jezsuiták gymnasiumának Báró Zois-Edelstein Zsigmond. világi tanárok kezébe való adásával, a mezőgazdasági és a kereskedelmi útak kiterjesztésével, a Száva-szabályozással s a Száván a írnuíei nagy híd építésével, Laibachnak a bástyák és kapuk megkezdett lebontásával való kiterjesztésével, az elemi iskola szervezésével (1775), a klastromok meg- szűntetésével — Krajnában e rendszabály tíz klastromot ért, a többek közt a legrégibbeket, Sittichet, Landstrasst és Freudenthalt, — számos új falusi plébánia és a laibachi polgári és katonai kórház alapításával, mit a klastromok eltörlése tett lehetővé, Idria bányaváros bekebelezésével (1780) áll Mária Terézia és József császár neve kapcsolatban. Ugyanez időben (1776) az 44*