Seite - 354 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

354 A három karácsony ünnep mindenikének előestéjén (decz. 24., decz. 31. és január 5.) sok helyütt imádkozva és füstölővel járja végig a házigazda házának minden helyiségét, mi alatt az utána menő háziasszony áldásokat mondva szentelt-vízzel hinti meg a bejárt helyeket. A lakószoba azon szögletében, a hol rendesen a feszület függ, betlehemi jászol (jaslice) van fölállítva, a melynél lefekvés előtt a háznép az örvendetes rózsafűzért imádkozza. A fehér abroszszal terített asztalon három karácsonyi kenyér van : egy rozslisztből, a másik tatárkából, a harmadik pedig (poprtnik) tiszta búzából; ez utóbbi mindenféle czifrázattal van földíszítve. A vagyo- nosabbak diós és mákos kalácsot (povitica, potica) is sütnek, továbbá édes kenyeret, a melynek tésztájába többféle apróra vagdalt aszalt gyümölcs van elegyítve. Főtt aszalt gyümölcsöt tálalnak föl rendesen karácsony böjtjén vacsorára is, a három karácsonyi kenyeret pedig csak sorjában szegik meg úgy, hogy a poprtnikra csak vízkereszt napján kerül a sor. A vallási és költői ihlettől megszentelt karácsonyfát a krajnai szlovének nem ismerik ; a humorral elegyes Mikulás-ajándék azonban itt is járatos. Három-királyok napján az ajtókra + alakú keresztek és az évszám két fele közé felírják krétával a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűit (pl. 18+C+M+B+90), a mi aztán az egész éven át ott marad. Karácsony estétől Gyertyaszentelőig a falubeli gyermekek páratlan számú csoportokban s többnyire fehér lepedőkbe burkoltan házról-házra járnak, s a jelzett időközbe eső ünnepekre vonatkozó, vagy az illető ház népére az ég minden áldását kérő énekeket zengenek. A kántálókat a házbeliek ennivalókkal jutalmazzák. E körjárat pogány eredetét nevén (koléda) kivűl az is bizonyítja, hogy régibb adatok szerint az énekek hajdan pajkos tartalmúak voltak. Hogy karácsony éjszakáján az állatok prófétai lélektől megszállva beszélni szoktak, de hogy szavukat csak a jámbor ember érti meg ; hogy a derűit, csillagos karácsony-éj rosz esztendőt jelent, vagy hogy a karácsony napján elhúnytak lelke egyenesen az égbe száll, s más efféle vélekedések igen el vannak terjedve a krajnai szlovének között; s végűi, hogy a jövendő sors megtudására, vagy jó szerencse biztosítására czélzó s egyebütt is dívó babonás szokások legtöbbjét is gyakorolják, azon nincs mit csodálkozni. A gyertyaszentelést február 2-án, még ha egy kétkrajezáros vékonyka szál gyertyánál nagyobbra nem telik is az illetőnek, semmikép el nem mulasztják. Ép oly szigorúan megtartják a virágvasárnapi pálmaszentelést