Seite - 355 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

355 is, a melyre természetesen pálma- vagy olajfa-ágak hijában, mogyoró, fűzfa vagy egyéb vesszőket kötnek nyalábba, ennek hegyébe pedig egy kis boróka vagy egyéb örök zöld galyacskát tűznek. Buzgón eljárnak a február 3-iki Balázs-áldásra és a bojt első napján szokásos hamvazásra is. Még a karácsonynál is nagyobb ünnep a szlovének szemében a húsvét. Ez ünnep jelességére mutat, hogy előtte az egész házat gondosan kitakarítják, valamint az a körülmény is, hogy az ünneplő, ha csak teheti, új ruhát ölt e nagy napon. Míg a karácsonyt csak „sveti vei eru (szent este) és „boziC" Húsvéti szentelt étkek. (istenfia) néven emlegeti: addig a húsvét éjjele „velika no£w (a nagy éj) s az egész előtte való hét, ép úgy, mint mi nálunk, „veliki teden" (nagyhét). Lehet, hogy a többféle elnyomatást szenvedett s azért borúsabb lelkű szlovén népnek jobban szívéhez szól a Golgothán vérző isteni Megváltó szenvedése, mint a megtestesülés titka, s hogy ennek következtében a mély jelentőségű húsvéti ünnep is nagyobb áhítatra gerjeszti őt, mint a vidámabb karácsony; továbbá bizonyos az is, hogy a karácsonyhoz nem keveredik annyi babonás szokás és pogánykori emlék, mint a húsvéthoz, s hogy amannak ünneplé- sében már jóval több része van a keresztény symbolikának. Minden házi- asszony igyekszik, hogy nagyszombaton a szentelt tűzből az ő konyhájára is jusson egy üszök ; a hús- és kenyérszenteléstől sem marad el még a leg- 45*