Seite - 356 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

356 szegényebb sem, a gazdagabbak pedig egész kosarakkal küldik a templomba megáldás végett az eleséget. Az ilyen teljesen fölszerelt húsvéti kosárban a kenyéren és bárányhúson kivűl még egy füstölt sódarnak (kraCa), kolbá- szoknak (klobase), egy koszorú alakú diós és mézes kalácsnak (kolac), piros tojásoknak (pirhi) s egy-két szál tormának (hren) is kell lennie. A kraca (sódar) Krisztus testét jelenti, a mellette levő csavar alakra lekanyarított fehérrépa-szalagok Krisztus kötelékeire czéloznak (ezeket aztán a levegőn szárítva egész a következő böjtig elteszik, a mikor főzeléknek elkészítve kerülnek az asztalra), a „kolaő44 a töviskoronát, a piros tojások a Meg- váltónak a Gethsemane-kertben és a Golgothán hullatott vércseppjeit, a kolbászok a kínszenvedőnek sebeit, a tormaszálak végűi az Ür szomjúságának enyhítésére nyújtott eczetet és epét jelképezik. Ezeket a Krisztus szenvedésére emlékeztető húsvéti szentelt étkeket mindig a legnagyobb áhítattal költik el, csak a gyermekek elég könnyelműek arra, hogy nyerekedő játékokra használják föl a piros tojásokat. Ilyen a „turcanje44 és a „sekanje" nevű tojáskocczintás és tojásrepesztés. Amannál a játszók az egyik tojást a másik felé gurítják s az ütközés után épen maradt tojás gazdája nyeri el a másikat; emennél pedig úgy igyekszik az egyik egy krajezárt a kijátszott tojás felé dobni, hogy a pénzdarab a tojás héján ütött repedésben megálljon. Ha ez sikerűi, megnyerte a tojást, ellenkező esetben pedig elvesztette krajezárját. Ennél aztán többféle csalás is szokott előfordúlni; t. i. vagy szurokkal töltenek meg egy pirosra festett tojáshéjat, vagy pedig élesre köszörűlik a krajezár szélét. A kit azonban ilyen csaláson kapnak, az a játszók előtt elvesztette jó hírét. — Hogy a krajnai a húsvétot tartja az év legnagyobb ünnepének, az egyebek közt abból is kitűnik, mennyire igyekszik még a legszegényebb is, hogy e napon hús kerüljön az asztalára, legyen az bár csak egy pár füstölt bordaszelet. Még egy közmondás is azt tartja, hogy : „húsvét vasárnapján egyik madár megmarja a másikat, csakhogy húst ehessenek44. Minden, ez ünnep alkalmával megszentelt tárgynak csodálatos erőt tulajdonítanak. Zivatar idején a virágvasárnapján megáldott barka-csomóból egy galyacskát égetnek el a tűzön, azon hiszemben, hogy ezzel a házat a villámcsapástól megóvják. A nagyszombaton szentelt tűznek egy üszke pedig, ha még izzón ér a házhoz, tűzvésztől óvja meg azt abban az évben. A húsvéti tojások összetört héját pedig a hangyák és egyéb kártékony férgek ellen szokták az ablakok könyöklőjén tartani.