Seite - 359 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

359 bajnócza-ágakat tűznek. Az éj beálltával minden hegyen máglyák gyúladnak ki, melyek tüzét órákig égve tartják. Az ifjúság énekébe és újjongásába harangok zúgása, mozsár- és pisztolydurrogás vegyül. A pajkos fiatalság át is ugrálja a lobogó tüzeket, a következő dalt énekelvén hozzá : Vígan lobogj, fényes láng, De a házban légy szerény, Égre szállva süss mi ránk! Ki ne csapj a tetején, Itt mutasd hatalmadat j Ne tégy kárt a faluba': S mulattass, míg nem virad. j Hallgass kérelmünkre ma! A Kulpa mellett Szent Iván estéjén egy furulyás vezetése mellett énekesnők (kresnice) járják be négyesével a falvakat. Öltözetük olyan, mint a karácsonyi koléda-énekeseké (koledniki), vagy pedig a keleti nők módjára le vannak fátyolozva. Ezek sem szívesen énekelnek ingyen, s a hol nem kapnak semmit, ott gúnydallal boszantják a fösvény gazdát. Igen el van terjedve az a hiedelem, hogy Nagy-Boldogasszony napján (augusztus 15.) minden gyümölcsfán kígyó lappang; egyúttal azonban azt is tartják, hogy a Boldogasszony napjainak (Frauentage) nevezett s aug. 15-étől szeptember 8-áig, tehát Nagy-Boldogasszonytól Kisasszony napig terjedő időközben a levegő a lehető legtisztább, a miért is e napokban a téli ruhákat meg az ágyneműt ki szokták rakni szellőztetés végett. E Mária-ünnepekkel kapcsolatban megemlítendőnek véljük, hogy Krajna nő-lakosságának körülbelül a fele Mária (Mica, Micika, Marifka) nevű; a másik fele az Agnes (Neza), Orsolya (Ursa), Katalin (Katra), Erzsébet V (Spela), Borbála (Barba), Margit (Marjeta), Gertrud (Jerica), Ilona (Lenka), Lucza (Lucija) és Alojzia (Lojza) neveken osztozkodik. A férfi-lakosság közt leggyakoribbak a János (Janez), József (Joze), Antal (Tone), Mátyás (Matija), András (Andrej), Márton, Ferencz (France) és Máté (Matevz) nevek; csak másod sorban következnek aztán az ilyek, mint : István, Miklós (Miklavz), Mihály (Miha), Péter, Pál (Pavel), Gergely (Grega), Balázs (Blaz), Lőrincz (Lorenc), Flórián (Florijan). Az említett szentek névnapjai a már előbb elsorolt főünnepek mellett a népies kalendáriom azon sarkpontjai, melyektől a krajnai földmívelő le- vagy fölfelé számít, midőn valamely napot meg akar határozni; ha példáúl valamely esemény idejét kérdik tőle, olyanféle feleleteket ád, hogy Szent Katalin előtt való napon, vagy öt nappal Márton után, vagy zöldcsütörtökön történt. Az ifjúság elég furcsa és mulatságos módon üli meg a névnapokat. Ilyennek előestéjén ugyanis az ünnepeltnek pajtásai összegyűlnek háza ajtaja előtt, s a kezük ügyébe eső hangszerekkel,