Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2
Bild der Seite - 380 -
Text der Seite - 380 -
380
Pimpinella) említendő. A fölszabadítást rendesen a hősnek a megmentettel
való házassága, az ifjú tavaszi nap és a feltámadt földmenyasszony egyesülé-
sének e mythikus jelképe, pecsételi meg.
A világosságot jelképezd lények ellen velők rokonszemélyek támadnak,
amazok romlására törvén. Az árva leányt mostoha anyja üldözi, nehéz
munkákat róván reája, a melyek az üldözöttnek csak csodálatos segítséggel
(állatok, vagy az Üdvözítő közbeléptével) sikerűinek. Az anyós azzal
rágalmazza menyét távollevő fiánál, hogy szép fiúcska helyett fekete macskát
szült neki gyermekül. Valami varázsló (vagy az ördög) a sovány gebén
menekülő naphőst üldözőbe veszi, s emez kefét, lóvakarót, sót dob maga
mögé, a mikből erdők, sziklacsúcsok és mocsarak támadnak az üldöző
föltartóztatására. A leánytestvér megöli saját öcscsét ; a két idősb és okosabb
fivér üldözi s irigységből megöli az oktalan legifjabbat, a kinek azonban
mindennek daczára minden vállalata sikerűi. Ezzel a napmythos már elérte
határát s tulajdonképeni köréből átcsap az erkölcsi tanúiságra czélzó mesébe.
A napmythosoknál kisebb számúak a holdról szóló regék. A holdbeli
ember, a ki büntetésül azért, mert a Krisztus urunktól részére engedélyezett
három kívánság között nem kérte ki magának a mennyei üdvösséget, örökké
kovácsol s évente tizenkétszer újhodik meg az égen, — magának a holdnak
jelképe. E monda változatai a kovácsról, avagy kurentrbl szóló mesék is,
a melyek hőse a halált kijátszván, sem az égbe, sem a pokolba nem nyer
bebocsáttatást. Ide tartozik a szép Vidáról szóló ének is, kit egy mór messze
Spanyolországba szöktetett, a hol a kedvesei köréből kiragadott asszony
Nap nap után ablak előtt állva,
Férjét, apját s gyermekét siratja.
Szép Vida a tengerről tengerre vándorló hold-istennő.
Perun, a régi szlávok mennydörgés-istene, a felhőkön járó kocsijával
égiháborút okozó Szent Illés legendájában él. A lovai patkóiról lepattanó
szikrák a villámok, a lovak csorgó verítéke az eső, s a mennykövek az ő
fegyverének kilőtt nyilai.
Az évszakoknak változatlan törvényszerűséggel körben forgó egymás-
utánja szülhette a természetélethez közelebb álló ősemberben a sorsistenségek
képzetét, minők a szlovéneknél Rojenice néven ismeretes három testvér,
kiket fehér ruhába öltözött szép asszonyoknak ábrázol a monda. Az élet
szövétnekét jelző égő gyertyát tartva lépnek az újszülött bölcsőjéhez, kinek
sorsát intézik. A harmadiknak jós szava rendesen korlátozza, vagy ellen-
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Krajna)
- Band
- 8/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.17 x 21.97 cm
- Seiten
- 274
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch