Seite - 382 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

382 kezővé változtatja mindazt a jót és áldást, a mit az első kettő a gyermeknek szánt. Nagy ritkaság, hogy mind a három Rojenice egyetértsen s közös akarattal szerencsét adó legyen jóslatuk. Itéletök alól az ember ki nem vonhatja magát, sőt mentül jobban igyekszik végzésöket kikerülni, annál biztosabban rohan vesztébe. Rokonok e Rojenice nevű mythikus alakokkal a vilák is, a felhők személy esi tői. Ép úgy, a mint ezek változatos alakúlataikban majd fehér felhőkűl jelentkezve jótékony esővel áztatják a földet, majd meg mint fekete viharfelhők villámot és mennyköveket rejtenek méhükben : a vilák között is vannak fehér, vagyis az emberek iránt jó indúlatú sorsnők, de vannak gonosz és ártó lények is, a kik a halandókra szerencsétlenséget zúdítanak. Hegy- ormokon lakó szép és karcsú, fehér ruhába öltözött, aranyhajú szüzeknek képzeli őket a nép hite. A gonosz vilákat a nép ajkán gyakran a Rojenicekkel összetévesztve találjuk, s Felső-Krajnában e mythikus lények mindkét faját a német mondák „salige Frauenu nevű alakjaitól kölcsön vett vonásokkal látjuk fölruházva. A vilákról szóló mondák leginkább az uszkokoknál honosak, a kik az ősi hagyományoknak nem egy részét aránylag tisztább és épebb alakban őrizték meg. A völgyek és lapályok erdeiben lakik a Catez, a szlovének Pan-ja. E félig ember, félig kecskebak formájú mythikus lény legszívesebben a sziklás lejtők tisztásain sütkérezik. A míg ki nem gúnyolják, készséggel segít az embereken. De jaj annak, a ki kineveti, vagy kezeivel szarvakat mutogat feléje. Az így fölboszantott erdei manó szikladarabokat gördít a mélybe, melyek olykor egész majorságokat romba döntenek. Ugyancsak az erdőket lakja a Skrat vagy Malik is, e zöld kabátot és vörös sipkát viselő torzonborz törpe, ki a föld mélyébe rejtett kincseket megmutatja és szerencsét hoz a házhoz. Felső-Krajnában a Divji Moz\ vagy Górni Moz nevű vadembert is ismerik, a ki főleg a kántor-böjtök idején tombol, míg a karácsonytól vízkeresztig terjedő két hét alatt ugyanitt a szilaj vadászat robog át az erdőkön. E két mondai elemet német gyarma- tosok telepítették e vidékre, a wocheini és a Felső-Száva-völgy ugyanis egykor a brixeni püspökök birtoka volt. Ugyancsak német eredetű a Perhta is, a ki mint Perhta-Baba Felső-Krajnában egész Neumarktlig s a Steini havasok hoszszában mindenütt él a mesékben. Nem kevésbbé élénken foglalkozik a nép képzelete a vizek démonaival. A Szávában, a Ljubljanicában, a veldesi és wocheini tóban lakik a vízi-ember