Seite - 418 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

418 óhajtássá egy állandó színház emelése, mely a hatvanas évek közepén csakugyan föl is épült azon a téren, a hol ma a múzsatemplom leégett falai szomorúan s szemrehányólag néznek a város lakosaira. Ettől kezdve teljes volt a német színmű diadala. S habár még olyan kontár színdarabokat is, mint a „Diego und Lenoreu szomorújáték, vagy a „Die verfolgte Unbe- kannte44, s a „Pyrrhus von Epirus44 énekes darabok, el kellett tűrni: Leisewitz „Julius von Tarentu-je, melyet Schikaneder vezetése alatt adtak elő, már azt a jobb időt hirdette, mikor az 18oo-dik évben Schiller géniusza vonúlt be ide diadalmasan a „Haramiák44-kai. Már a Schiller hatása mutat- kozott Zuppantschitsch Z. A. tanár költeményeiben, ki az 1806-dik évi hetilapban illyr költészeti töredékeivel lépett föl. Ezen inkább szelíd, eszményi irányú irónak szeretetre méltó tehetsége nem annyira hazafias drámáiban, mint inkább balladaszerű elbeszéléseiben nyilatkozott. Buzgó alkotásvágy szállta meg a lelkeket. Költészet és tudomány versenyre kelt mind a két nyelven, hogy a József korszakának a távol s félre eső Krajnában is becsü- letére váljanak. Nem egy hírneves íróval találkozunk, úgy idegennel, mint bennszülöttel, kiknek tudománya hatással volt a tartomány művelődésére. Sót a szlovén műköltészet atyja, Vodnik Bálint, annyira neki buzdúlt, hogy barátjával, Linharttal, „Krajna, Görcz és Gradiska története44 czímű, németül írt munkája által versenyre keljen; míg mások a nyelv-és természettudomány terén keresték és találták babéraikat. A német irodalomnak Krajnában való előmozdítására irányzott legne- mesebb törekvés Schiller buzgó hírnökét, Richter tanárt, lelkesítette, ki 1817-dik évi emlékezetes fölhívásában a szépnek minden barátját fölszólí- totta, hogy az ő zászlaja köré sorakozzanak és a hazai kincseket napvilágra hozzák; így Laibach az „Illyrische Blätter44-ben, melyhez később a rövid cletű „Carniolia44 is csatlakozott, olyan folyóiratra tett szert, melyben a márczius előtti korszakbeli hívatott és hívatlan múzsafiak rakták le költői alkotásaikat. A „híres krajnaiak csarnokáéban (Galerien berühmter Krainer) regényes szellemben életre keltének a koporsóból olyan férfiakat, kik tollal és karddal valami nagyot vittek véghez; balladákban s elbeszélésekben hazai mondákat dolgoztak föl; dalok- és ódákban zengették Krajna csodáit; ellesték — mint Milko és Thomschitz — a szlovén népdal hangjait; bokrétákat gyűjtöttek idegen műirodalmak virágaiból s végre alkalmilag ki-kifejezték a császári ház iránt öröklött szeretetöket és hűségöket. Alak tekintetében legtisztább művei vannak a szemlélődő Hermannstliali Hermannak, ki egy