Seite - 456 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

456 Majdnem szintén ily szegény a tartomány a csúcsíves művészet korábbi idejéből való emlékekben; kétségtelenül keletkeztek új épületek a XIII. és a XIV. században, mert számos új fő- és fiókplébánia alapíttatott, de a törökök betöréseinek ideje alatt, mi 1396-ban kezdődött, minden romba dűlt és elpusztúlt. Több mint egy századon át gyújtogattak, gyilkoltak és fosztogattak a törökök a tartományban úgy, hogy szinte csodálatos, hogy e borzasztó sanyarúság idejében oly sok templom épült. A lakosság lassan- kint megtanúlta, miként kell védekezni e jövő-menő vendégek ellen, a hamvaikból újra épült templomok körűi védfalakat emelt és számos meg- erősített temető keletkezett. Sem azelőtt, sem azután nem építettek oly sokat, mint a XV. században, noha évről-évre hamuvá tettek egész helységeket. Krajnában ekkor épült vagy bővíttetett ki a plébániatemplomok nagy része és számos fiók-templom. Számos templom csúcsíves jellege elmosódott ugyan, de az épület egyik-másik része, a torony, a fal töve, néha pedig az elrendezés tanúskodik róla, hogy e korban keletkezett, és arra a föltevésre vagyunk indítva, hogy Krajna mostarfi 1.321 temploma közül legalább a felerész már állott e korszak végén. Pompás építményeket nem találunk köztük, szerény építészeti művek ezek, a szükség és a csekély eszközök mértéke szerint, kicsiny falusi plébánia-templomok, kisebb fiók-templomok, középszerű városi templomok, rendszerint szerény külsejűek, még ritkább rajtuk a finomabb kimunkálású díszítmény; azonban szerkezetük, mely néha vakmerő, soha sincs híjával a biztosságnak; a díszítmények szabadok, helylyel-közzel játszi változatosságba csapnak át, de soha sem ingadozó, hanem biztos művészi érzék jellemzi őket. A nagyobbak többnyire három- hajójú csarnok-templomok, az egy- vagy két-hajójú kisebb templomoknak többnyire csak a szentélyük volt boltozatos, a hajót pedig lapos fa mennyezet födte, mely utóbb elkorhadt, s helyébe más művészetű, vagy pedig semmi- féle művészet jellegével sem bíró boltozatot építettek. Ritkán fordúl elő, hogy a torony a templommal szerves kapcsolatban volna, többnyire a szentély oldalán emelkedik és földszinti helyisége sekrestyéül szolgál, vagy pedig egészen szabadon áll a templom mellett. A kisebb templomok nyugati homlokzata előtt nem ritkán pilléreken nyugvó előcsarnok van. E csúcsíves épületek az egész tartományban, de leginkább Felső-Krajnában találhatók, a tartomány fővárosában csak egy van, ez Szent-György kápolnája a várban. Eredeti alakjukat legjobban megőrizték félre eső helyek kis templomai, s azon községekéi, melyeknek nem volt pénzük nagyobb átalakításra.