Seite - 461 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

461 szolgáló mennyezetes oltár áll. A nyugati homlokzat tornya, mivel a föld színe lejtős, éjszaknak félre van tolva, a másik torony valamivel főlebb az előbbi előtt szabadon áll. A hegyen fölfelé haladva néhány perez alatt Szent-Péter templomocskájához jutunk, melynek lapos mennyezetén még épségben van a csúcsíves művészetű, váltakozó fehér, világos kék, világos sárga és barnás czikk-czakkos szalagokra kimetszett mintával festett fekete díszítmény. Alsó-Krajna csúcsíves épületekben szegényebb úgy számra, mint szép- ségre és a díszítmények kimunkálására nézve, egyébként azonban figyelemre méltó sajátosságokat találunk rajtuk. A st.-ruprechti három-hajójú csarnok- templom 1497-ből való, alaprajza hosszú és keskeny, gerincztartókkal tagozott pilléreken nyugvó hálós boltozata a gazdagabbak közé tartozik, zömök tornya a templom födelének magasságától kezdve nyolczszögű. Nagyobbszerű építménynek tervezték Rudolfswerthben a káptalan-templo- mot, azonban csak a sírboltot, e fölött a szentélyt és a nyugati homlokzaton a tornyot fejezték be, a később épült művészietlen hajó a csúcsíves építészet által hagyott hézagot szegényesen tölti be. A szentélyben a falpillérek gyám- jaiból gerinczek nyúlnak föl. A szentélynek öt nagy ablaka van, három a záró falakon, kettő a déli oldalon, mindegyik két osztályú, geometriai díszítményük szép és változatos formájú. A szentély és a sírbolt fala kivűl terméskőből és koczkakőből épült és vakolatlan. A torony tengelye, valamint a hajóé is kevéssé elhajlik a szentély tengelyétől. — Csúcsíves művészetű nagyobb templomok vannak még Treffenben (1443) és Hönigsteinban ; Möttling közelében egy várfalon belül közel egymáshoz három középnagy- ságú templom áll, mind a három a csúcsíves építés késő idejéből való és utóbb mindegyiket tetemesen átalakították. Belső-Krajnában Zirknitzben az 1482-ben épült három-hajójú csarnok- templomnak pillérfői a dór oszlopfőkhöz hasonlók, a gerinczek kereszt- alakban fűződnek egybe, a szentély nem a nyolczszög három oldalával, miként szokásos, hanem a tízszög négy oldalával és a tengelyben szöggel záródik. Hogy a csúcsíves művészet Krajnában mily sokáig bírt ellenállani az új művészetnek, bizonyítja a Billichgratz melletti Dworban a Szent-Péter templom; 1525-ben kezdték építeni és 1560-ban fejezték be; részben régi formákat alkalmaztak rajta, a mennyiben a három-hajójú csarnokban, a hajókat elválasztó falak négyzetes pillérek által tartott tompa csúcsú íveken nyugosznak és lapos fa mennyezet födi. A szentély ablakainak geometriai