Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

462 díszítménye ellenben fölötte szeszélyes, a mennyiben püspöki pásztorbotot, majd pápai hármas keresztet és hasonló jelvényeket ábrázol. A laibachi székesegyház és az altlacki templom külső és a minkendorfi templom belső falába illesztett sírköveken kivűl, melyek a szokásos sisakokat, czímereket és lovagok alakját tűntetik föl, az egyházi szobrászatnak csak egyes maradványai vannak krainburgi és weldesi házakba és a bitnjei egykori csúcsíves templomba befalazva. Fa faragvány csak egy maradt meg, ez Ker. Szent-János szobra St.-johannban, a Wocheini tó mellett, noha gyarlón van befestve, mégis meglátszik rajta, hogy méltó műve egy ügyes szobrásznak. A XV. század utolsó és a XVI. század első évtizedeiben az építés terén és a templomoknak falfestményekkel való díszítésében egyaránt élénk tevékenység uralkodott. Sajnos, hogy a falfestmények nagyobb részét utóbb bemeszelték; a mely csúcsíves templom falait nem építették újra, ott a mész alatt nem ritkán láthatók festésnek nyomai. Különösen kedvelték a kép- cyklusokat, melyek a szentély minden falát betöltötték; a hajóban csak arra a falra festettek, mely legkevésbbé volt ablakok által megszakítva. A nagy mezőket a festők tárgyuk szükségei szerint szabadon osztották be, csakis a boltozaton és az ívmezőkön alkalmazkodtak az építészet által meg- szabott beosztáshoz. Az alakok arányait a különböző képeken szabadon változtatták. A képek érthetők és könnyű előadásúak, a formák domború- ságát gyarlón ábrázolják, néha csupán jelzik, az arcz elég gondos kimun- kálású, de a mezítelen test egy fő színnel van befestve és a tagok vonalakkal belerajzolva; a ruházat könnyed, nincsenek rajta gyűrött, szögletes redők. A képek nagyobb része színezett rajznak látszik. Bizonyos méltóság, derült nyugalom és a lélek egyensúlya jellemzik az ábrázolásokat, háborgó szen- vedélyekkel ritkán találkozunk. A Wocheini tó melletti St.-johannban van egy csúcsíves templomocska, melynek egész szentélyét és hevederét falképek borítják. Szent-Kristófot mind mai napig különösen szeretik ábrázolni a falusi kis templomok külső falán. A legrégibb Kristóf-kép Vodeschitschben (Veldes mellett) van, a szentet szőke ifjúnak ábrázolja, mellét vért, ágyékát virágos vörös kötény födi. A virágok kimetszett mintával vannak a kötényre festve. A mellette levő kép, mely a kereszten levő Krisztust állítja elénk, barnás mély színezeténél és erélyesebb formáinál fogva jobban hasonlít az olajfestményhez, mint a könnyedebb freskóhoz. Sajátságossá teszik e képet a ráfestett különféle tárgyak, mint kolbász, szerszámok és egyebek, melyeknek az a czéljuk,